Év végéig folyamatos áremelkedésre lehet számítani, és utána sem szabadul meg az élelmiszeripar az árpréstől. Az áremelkedés több dolog együttes hatása miatt lehetséges: a takarmányárak drasztikus emelkedése, a munkaerőhiány miatt megnőtt bérköltségek, a növekvő energiaárak, és legújabban a műtrágyahiány is afelé hat, hogy a boltok polcain magasabb árakkal találkoznak majd a vásárlók.
Egyhamar aligha lesz vége a takarmánypiaci őrületnek, amit az elszálló árak miatti gazdálkodói tartalékolás és a gázárrobbanás miatti uniós műtrágyahiánnyal kapcsolatos aggodalmak tovább fűtenek - írja az Index. A jó, ám közepes mennyiségű búzatermés lassíthatta volna az emelkedést, azonban, mivel a termelők nincsenek értékesítési kényszerben, kivárhatták, hogy hogyan alakul a nemzetközi piac.
Magyarországon az egyszerre jelentkező számos költségemelkedés – beleértve a vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer-, takarmány-, húsárakat, a munkaerő és az energiaárak drágulását is – azzal jár, hogy a tartósan magasabb szinten beragadó élelmiszerárak új korszakára kell felkészüljenek a fogyasztók is
– mondta a lapnak Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezető elemzője.
A malomipar sem tud ennyire túlárazott búzát kigazdálkodni, nem is beszélve a januártól várható üzemanyag-, a triplázódó gáz- és áram-, valamint 20 százalékos minimálbérköltség-növekedés hatásairól, muszáj lesz áthárítani a költségemelkedést a vevőinkre
– mondta az Index-nek Lakatos Zoltán, a Hajdú-Gabona Zrt. elnöke, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának vezetője. Hozzátette: várhatóan a sütőipart is hatványozottan sújtja majd az energiaárak és a bérköltségek emelkedése is.
Az áremelkedés minden bizonnyal tartós lesz, hiszen a gázárrobbanás után várható műtrágyahiányos helyzet miatt valószínűleg kisebb lesz a jövő évi kukorica-vetésterület, és helyette, aki a vetésforgó figyelembevételével teheti, inkább kevésbé nitrogénigényes napraforgót vet.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!