A dolog úgy kezdődött, hogy csomagot kaptam, amit az unokám születésnapjáig őrizgettem, nehogy megtudja, hogy smoothie-készítő gépezet az ajándéka. Arra vágyott ugyanis.
Utánanéztem, mi fán terem a smoothie. Kutakodásom csak megerősítette sejtésemet, miszerint a turmixital egyik alfajáról beszélhetünk. A szó jelentése 'sima', vagyis a turmixolás, akarom mondani smoothie-olás (vagy smoothie-zás – egyik szó furcsább, mint a másik, de mit tegyünk, majd csak kitalálunk rá egy magyar kifejezést!) végén homogén, és főleg vitaminokban gazdag itókát kapunk.
A variációs lehetőségek száma végtelen, mert a nyers gyümölcsök és/vagy zöldségek egyvelege ízesíthető gyógyfüvekkel, magvakkal, csírákkal akár. Az amúgy viszonylag sűrű folyadék lazítható teával is, és édesíthető például mézzel – kinek-kinek ízlésére van bízva. Lehet kísérletezni bátran, szinte elronthatatlan a smoothie.
Nem szeretném megbántani sem lelkes unokámat, sem a többi smoothie-rajongót, de egy sima, mezei turmixgéppel is előállítható az amúgy tényleg finom ital. Az első napokban nem is akartam lehűteni a gyerek lelkesedését, de aztán csak előkaptam a jó pár évvel ezelőtt Amerikából érkezett ajándékomat. Ugye, kitalálták? Igen, smoothie-készítő szerkezet, semmi kétség. Ha tudtam volna, biztos egészen másképp nézek rá, de bevallom, sima turmixgépként kezeltem. Most, hogy ilyen előkelő státuszt szerzett, semmi nem tarthat vissza, hogy a családi smoothie-versenybe benevezzek.
Mari nagyi