Család 2020.11.30.

Itt a szakértői válasz, hogy a piaci zöldség egészségesebb-e, mint a bolti

Hering András

Attól, hogy piacon vesszük a zöldséget és a gyümölcsöt, még nem garantálható, hogy egészségesebb is. Legalábbis ezt állítja a Növényvédelmi Kamara.

Egyre jobban foglalkoztatja a közvéleményt, hogy a fogyasztók asztalára kerülő zöldségek és gyümölcsök milyen növényvédőszeres kezelést kapnak növekedésük során, és ebből kerülhet-e valamennyi az emberi szervezetbe.
Évről évre fellángol a vita, hogy milyen minőségű áruval találkozhatunk a hipermarketekben vagy a vásárcsarnokokban.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok és a házi értékesítésből származó portékák.
Az élénkülő falusi turizmusnak köszönhetően pedig folyamatosan erősödik az a meggyőződés, hogy aki a magának termelt mennyiségből értékesít, az bizonyára semmilyen növényvédőszert sem használ, így tökéletesen egészséges termény garantálható náluk.
A szkeptikusok viszont éppen ennek ellenkezőjét állítják:

aki néhány parcella földből és alkalmi piacozásból kell megéljen, az a kiszolgáltatottság miatt nem lesz rest olcsó, de brutális hatású szerekhez nyúlni, ha azt éppen szükségesnek látja, annak érdekében, hogy megóvja terményét.

Ezt a helyzetet igyekezett tisztázni a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, amikor saját adatbázisán kertbarát-egyesületek, gazdálkodói szervezetek, profi- és hobbikertészek körében indított útjára egy szakmai kérdőívet.

A kutatás kifejezetten a növényvédőszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos előítéleteket, a szakmai gyakorlatot illetve az általános gazdálkodói paramétereket firtatta. A kérdések vizsgálták, hogy mennyire szabálykövetők a szerhasználatban a magyar kertészek, mennyi energiát áldoznak arra, hogy lépést tartsanak a szakmai követelményekkel, illetve milyen forrásból informálódnak az újdonságokról.

A legfontosabb problémát az előírások be nem tartása, a túladagolás, illetve a nem megfelelő módon történő kihordás okozhatja.

A kutatás három jellegzetes felhasználói profilt különböztetett meg a válaszok alapján.

A „profi gazdálkodók” elsődleges megélhetési forrásként tekintenek a földre, és nagyobb területen, jelentős kiadások mellett használnak szereket.
A „piacjárók” csak nyugdíjuk kiegészítéseként, vagy más megélhetési forrás hiányában termelnek, jellemzően saját ingatlanjukhoz kapcsolódó kertekben, öröklött termelési gyakorlatokat követve.
A „hobbikertesek” inkább saját fogyasztásra, vagy ismerősi körnek termelnek, rekreációs, vagy keresetkiegészítési céllal, körükben vegyesen vannak nyugdíjasok és fiatalabb középkorúak is.

A kutatás során igazolást nyert, hogy a hobbi céllal termesztők sokkal kevésbé precízek és szabálykövetők az adagolás és türelmi idők tekintetében, mint a profi gazdálkodók, vagy a keresetkiegészítési céllal piacra járó kistermelők.

A teljes mintán is aggodalomra ad okot, hogy úgy nyilatkoztak a termelők, hogy az újabb szerekkel nehéz lépést tartani, ráadásul hatásfokuk sem kielégítő, a piacrajárók és a hobbikertesek az átlagnál is rosszabb véleményeket fogalmaztak meg.

Ez sajnos azt a gyanút igazolja, hogy a háztáji forrásból, termelői piacon, vagy út szélén háznál vásárolt termény kevésbé szakszerű kezelést kap, mint a nagyobb volumenben termelőknél.

A szerek változatosságáról elmondható, hogy a gazdálkodók több mint fele csak 5-nél kevesebb szert használ, és erre egy évben 24ezer forintnál kevesebbet áldoz, és leginkább csak alkalmilag, vagy végszükség esetén használja ezeket.

Zsigó György, növényvédő mérnök szerint mindenképpen fontos, hogy a kertekben gazdálkodók szakszerűen informálódjanak, nyomon kövessék a növényorvosi kamara rendszeres jelentéseit, a védekezéssel kapcsolatos időzített tanácsait, szezonális útmutatásait. Nem szerencsés, hogy a megkérdezetteknél túlsúlyban vannak az interneten fellelhető információ források, ugyanakkor szerencsére ezeknek nem tulajdonítanak a kertbarátok nagyobb jelentőséget, mint a szakmai útmutatóknak, szaklapoknak, szaktanácsadói hálózatoknak. Az ezeken keresztül elérhető információval megelőzhetők a véletlen vagy szándékos szerhasználati hibák, és visszaszoríthatók a hiedelmek.

Persze nem mindenkinek van módja, hogy szinte hivatásszerűen tájékozódjon a növényvédelemről.

A szakértő szerint megoldást jelent a növényvédelemben a biológiai szerek használata.

Ezeknél nem merül fel a várakozási idő problematikája, ugyanakkor megfelelnek a kistermelők és műkedvelők céljainak, de eközben minimális felelősség hárul rájuk az esetlegesen szakismeret hiányából bekövetkező hibáknál.

A szakma mellett a lakossági edukáció is fontos a szakemberek szerint, hiszen egyelőre nagyon hiányosak az ismeretek a biológiai szerek mibenlétét illetően. Emlékezetes, hogy egy nemrégiben a GardenExpo és a Kwizda Agro Hungary megbízásából, 3000 (háromezer) háztartás körében végzett körkérdés eredménye szerint a laikus szóhasználatban a „bio” jelentése nagyjából annak felel meg, hogy az adott termény az öntözésen kívül semmilyen más kezelést nem kapott.