Mi magyarok legtöbben európai úti célt választunk magunknak, ahová a fapados járatok egyikével utazunk “olcsóbban”. Ezeken maximum egy szottyadt szendvicset kaphatunk, mert csak a hosszabb utakon, a tengerentúli járatokon kell valamiféle ellátást biztosítaniuk a légitársaságoknak. Ettől a szerviztől még nem lesz feltétlenül örömteli az utazásunk. Hol egy hatalmas, izzadt embert ültetnek mellénk, hol egy babát nem tud egész repülési idő alatt megnyugtatni a mamája a hátunk mögött, és még sorolhatnánk a beszorított út során előforduló kellemetlenségeket. Aztán megérkezik a várva várt étel, ami tetézi a kiábrándultságunkat: szörnyű rossz íze van.
De mitől olyan szörnyű mindig ez az élmény a gépeken? Ahogy kiderült, semmi köze magának az ételnek a dologhoz, inkább az orrunk okolható miatta.
A 2010-es Lufthansa tanulmány szerint a repülőgép kabinjában körülbelül 15 %-kal csökken a páratartalom a repülés alatt. Ettől az utasok dehidratálódnak, tehát például az orr nyálkahártyájuk is kiszárad, és csökken a szaglóképességük. Mivel a szaglás és az ízérzékelés köztudottan elég közeli kapcsolatban állnak, a csökkent képességű szaglás miatt az ízeket sem érzik rendesen.
A New York állambeli Cornell Egyetem új tanulmánya szerint a repülőgép által kibocsátott, utazás közbeni hangos, magas frekvenciájú zaj miatt jelentősen megváltozik az ízérzékelésünk. Hihetetlen, hogy az édes ételek kevésbé édesek, a savanykás ízek pedig sokkal erősebbek lesznek. Nagyon vadul hangzik, nem?
A tanulmány egyik készítője, Robin Dando így nyilatkozott: “ Tanulmányunk megerősíti, hogy nagyon zajos környezetben ízlelésünk eltompul. Érdekes módon kifejezetten az édes és az umami ízekre vonatkozóan: az édesízérzetet gátolja, az umamit pedig felerősíti. Tehát a környezetünk adottságai, ahol az ételt elfogyasztjuk, igenis befolyásolják, milyennek érezzük azt.”
Tudtad?
Az umami a négy alapvető: édes, savanyú, sós és keserű íz mellett az úgynevezett „ötödik íz”. Megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban és a japán konyhában használt konbu nevű barnamoszatban. A kínai sóként ismert nátrium-glutamát is képes az umami kiváltására, ezért használják ízfokozóként.
Akárhogyan is van, ez nem kimondottan rossz hír. Az umami – ami alapanyagok terén megtalálható a paradicsomban, gombában, és a japán misoban – még jobbá teheti a repülős ételeket. A Lufthansa a paradicsomra bízza megoldást. Ez azt jelenti, hogyha a repülés alatt legalább ugyanannyi paradicsomlevet iszunk, mint amennyi sört rendelnénk, – a légitársaság adatai szerint ez évente több mint 1,6 millió liter – , akkor egyenesbe hozhatjuk az ízlelésünk. Jöhet a koktélok piros ruhás királynője, a Bloody Mary!
Ezeket olvastad már?
Umami: az a titokzatos ötödik íz
Már általános iskolában megtanultuk, mi a négy alapíz: édes, sós, savanyú, keserű. Pedig van még egy titokzatos ötödik is, amelyről azonban igen keveset tudunk!
CoookTOP 5 élelmiszer tüntetéshez
Nemtetszésünk kifejezésének már régóta ismert módja az ételek dobálása. A legismertebb gasztronómiai fegyver a tojás meg a paradicsom, lehetőleg mindkettő a romlott fajtából.
adminSzárított paradicsomot a konyhánkba!
Van otthon szárított paradicsomod, és nem tudod, mit kezdj vele? Esetleg te magad aszaltad, de túl sok lett? Adunk néhány ötletet a felhasználásra.
CoookForrás: foodenvy