Híres ember gyerekének lenni nem könnyű, így minden bizonnyal magyar író feleségének sem. Cikkünk három szereplője, F. Nagy Angéla, Móra Ferencné és Polcz Alaine ezt interjúkban említették is párszor - az utókor számára azonban mégsem írófeleségként maradnak meg. Mindhárman írtak legalább egy szakácskönyvet - Polz Alaine és F. Nagy Angéla többet is - , amelyek a maguk korában óriási népszerűségnek örvendtek. Nézzük a három asszony szakácsművészetét!
Móráné, a húszas évek háziasszonya
Walleshausen Ilona férje, Móra Ferenc egyszerű családból származott, így az egyszerű ételeket kedvelte - felesége azonban híres háziasszony volt, így "kénytelen volt" a polgári, nagypolgári konyhával is megbarátkozni. Ilona asszony négy éven át írta szorgalmasan és pontosan a receptjeit, amit aztán Móra Ferencné szakácskönyve címen adott ki 1928-ban. A könyv egyértelműen a középrétegnek íródott - nem túl bonyolult receptek egy akkori, nagypolgárságnak szánt szakácskönyvhöz mérten, de ma már a legtöbbnek nem állnánk neki egy szimpla szerda este. A könyv háztartási és bevásárlási tanácsokat is ad, sőt, az egyik első olyan szakácskönyv, ami pontos, mérhető mennyiségekkel dolgozik. Móráné műve hét kiadást ért meg - mára kicsit idejétmúlt, de gasztrotörténeti szempontból mindenképpen egy nagyon érdekes olvasmány!
Polcz Alaine és a főzésterápia
A három hölgy közül Polcz Alaine debütált legkésőbb, mint szakácsnő: bár egy életen át főzött Mészöly Miklósra, Főzzünk örömmel című szakácskönyve csak 1998-ban került a piacra. Biztosra veszem, hogy nem nőttek fel rajta generációk, már csak azért sem, mert a gasztronómiai változások előestéjén megjelent könyv receptjei kicsit idejétmúltak. Ez azonban még senkit ne tartson vissza attól, hogy belemélyedjen - a könyv remek humorral íródott, rengeteg olyan konyhai alaptrükköt tartalmaz, ami még sok éves rutinnal is meglepő lehet, nem mellesleg egy igazi XX. századi gasztronómiai lenyomat. A recepteken érződik, hogy írójuk keresztüléhezte a századot, a belőle áradó derű, humor és életszeretet viszont ha felséges vacsorát nem is, egy jó délutánt mindenképpen okoz. Ugyanez a szellem jellemző a pszichológus-orvos írófeleség második szakácskönyvére, mely Életszakácskönyv szingliknek címen jelent meg. Aki Mészöly Miklós feleségétől akar főzni tanulni, valószínűleg nem nyer majd kreatív főzőversenyt, de számíthat arra, hogy az alapokat megtanulja. Meg arra is, hogy még a legcsóróbb, hónap végi napokon is azt fogja érezni, azért olyan nagyon nem is vagyok szegény. Polcz Alaine csak a kilencvenes évek elején kezdett szépirodalommal foglalkozni, de egész életét a pszichológia egyik legnehezebb ágának szentelte. Életfilozófiája, élni akarása, humora a receptjeiben és a főzéshez való hozzáállásában is megmutatkozik.
F. Nagy Angéla, akitől generációk tanultak főzni
Örkény István felesége igazi úrilány volt, az íróval kötött házassága után pedig kénytelen volt megtanulni főzni is, Örkény ugyanis igazi ínyenc hírében állott. Az ötvenes évek eleje azonban nem volt a legkellemesebb tanulóidő - mégis öt éven belül az F. Nagy Angéla által átdolgozott Horváth Ilona szakácskönyv lett az ország legnépszerűbb gasztronómiai munkája. Akárcsak Polcz Alaine-t, őt is elsősorban "feleségnek" szánta a férje - őt azonban borzasztóan zavarta, hogy körülötte mindenki dolgozik, ő meg "csak" háztartásbeli. Így aztán Örkény egyik barátja, a Magyar Nemzet akkori főszerkesztője beszervezte a laphoz újságírónak. Mivel akkoriban nem volt állandó gasztronómiai magazin, F. Nagy Angéla cikkei hamar ismertek lettek, ő pedig a hetvenes évek végétől a Magyar Konyha főszerkesztője lett. Receptjein, szakácskönyvein a nyolcvanas években egy egész generáció nőtt fel, tanult főzni. Bár Örkénytől 1959-ben elvált, szakácskönyvírói pályáját mégiscsak mellette kezdte. Akárcsak a többiek felett, mára felette is eljárt kissé az idő, mégis, amit letett az asztalra, az a magyar gasztronómia egyik fontos mérföldköve.
