Életmód 2020.11.30.

Irány a Spartan: ilyen volt az első hetem a pokoli édenben

Jenei Gréta

Cikksorozatunk második részében a felkészülés első hetébe láthattok bele.

Most, hogy kiderült, megszereztem a világ legkeményebb edzőjét, nincs, ami visszatartson. Nagy lelkesedéssel készültem életem első személyi edzésére. Aztán a lelkesedésem azonnal csappant, amikor rájöttem, hogy bizony nem igazán van olyan ruhám, amiben szívesen megjelennék az edzőteremben. A futós cuccaim maradtak kizárásos alapon, amiben ugyan nem mutattam szokatlanul saját magam számára, de egyből láttam lelki szemeim előtt, ahogyan a teremben edző, csinosabbnál csinosabb lányok, nők, asszonyok igazi menő cuccokban nyomják majd, én meg, a gyakorlatlan kis teknős szégyenkezem a talpig feketémben. Vásárolgatni nem akartam, így jó spartanoshoz méltón erőt vettem magamon, és a futós cuccomban debütáltam.

Irodai székből a Spartanra: lehet, hogy megőrültem?

A szentendrei Castrum GYM felé közeledve egyre jobban szorított a cipőm, zavart a varrás a nadrágomon, és a pólómat is kicsinek éreztem. Csak nehezen sikerült meggyőznöm magam, hogy bizony nem a cuccaimmal van baj, hanem a fejemben kattognak ezek a furábbnál furább kifogások. Az ajtóban még arra gondoltam, hogy ez az utolsó lehetőség, hogy visszaforduljak, ám valamilyen égi erő mégis belökött a farkasok közé – vagyis az edzőterembe.

Mivel általában nem mutatom, hogy mi jár a fejemben, a pulthoz már halált megvető bátorsággal érkeztem. Kinga is hamar megjelent a sokat ígérő széles mosolyával, amiből már ekkor éreztem azt a csalafintaságot, ami olyankor jelenik meg az arcán, amikor én igazán szenvedek edzés közben. Szóval Kingával bemutatkoztunk, és el is kezdődött a felmérésem. Egészen biztos vagyok abban, hogy már az első napon is voltak emberek körülöttünk, de én akkor, ott nem akartam érzékelni semmit az edzőtermi környezetből – utólag ez engem is megmosolyogtat.

Míg Kinga mosolya őszinte, nekem nem volt kedvem pózolni a harmadik széria után

Fogalmam sincs, hogyan sikerült az első felmérés. Az biztos, hogy valamilyen szinten kiállhattam a próbát, mert a következő napon, és a héten még kétszer edzettünk Kingával. Mit ne mondjak, leesett az állam, amikor kiderült, hogy hetente négyszer személyi edzünk majd, és kétszer futni fogok még 5-5 kilométert, vagyis heti 6 edzésem lesz, de innen már végképp nem volt menekvés.

Az izomláz természetesen állandó vendégem lett a héten. Futógépen melegítettem, és ott zártam az edzéseket. Volt, hogy szégyenkeztem, hogy egyetlen fekvőtámaszt sem tudok úgy megcsinálni, ahogyan a nagy könyvben meg van írni, de az erős combizmaim sikere kárpótolt. Az első hét tanulsága hamar megérkezett: nagyon, de nagyon sokat küzdöttem magammal, hogy elinduljak ezen az úton, és utólag örülök, hogy sikerült szembe néznem a félelmeimmel, gátlásaimmal, rossz berögződéseimmel. Tanulságos volt számomra, hogy az agyam állandóan vissza akart pattintani attól, hogy belevágjak, holott gyerekkorom óta az egyik vágyam az, hogy úgy igazából uralni tudjam a testem. Néhány éve, amikor újra elkezdtem futni, jó alapot adtam magamnak, most pedig a személyi edzésekkel épp ezt érhetem el, ha kitartó vagyok. Vajon miért alakul ez így? Erre később majd visszatérünk.

Amit egy hét után elmondhatok, az az, hogy tényleg Kinga a világ legkeményebb személyi edzője, de ezt egyáltalán nem bánom. Úgy tűnik, rövid távon biztosan ő lesz a legújabb legjobb barátnőm, ha másért nem is, azért, mert egy hét után változást láttam az alakomon, és a testtudatom is megváltozott. Na meg azért, mert vele újra hinni kezdtem magamban – persze erre ő azt mondja, ehhez én is kellettem. Az agyam kezdeti, eltántorító próbálkozásait legyőztem, sikerélményeket szereztem, és ami legfontosabb, rájöttem, hogy ha akarom, igenis oda tudom tenni magam így, edzetlenül, némi túlsúllyal.

Csereklye Kinga, személyi edző

"Grétával az a célom, hogy felkészítsem a Spartan Race Sprintre. Viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre, 5 hét. Nagyon fontos, hogy ilyen időtartamnál sem szabad a közepébe csapni. A kulcsszó az edzéseken a fokozatosság, hogy elkerüljük a sérüléseket, legyenek sikerélmények, és hogy rendesen meg tudjon tanulni minden gyakorlatot, amelyek megerősítik majd azokat az izmokat, izomcsoportokat, amelyek szükségesek az akadályok legyőzéséhez."

És ez már elengedett kézzel is egész jól megy ám!

"Az első alkalmakkor fel kellett mérnem Grétát. Az állóképességét, az erejét, a koordinációját, az erősségeit, gyengeségeit. Ezeket különböző könnyített gyakorlatokon keresztül vizsgáltam. Hamar összeállt a kép, és belecsaphattunk a keményebb, intenzívebb munkába. Grétának alapvetően nagyon jó az állóképessége és az egyensúlyérzéke. Motivált az edzésen, minden gyakorlatot megcsinált már az elején, amit kértem tőle - a motivációja pedig talán a legfontosabb, hiszen 5 hét áll a rendelkezésünkre. Minden fejben dől el, ez fogja őt is végighajtani a nehezebb edzéseken, már látom."

"Összességében az erejét kell fejleszteni, illetve arányosan minden izomcsoportját. Ugyanis ezen a versenyen az akadályok leküzdéséhez mindegyikre szükség lesz. Az egyensúlyérzéken csiszolunk, a szorítóerejét növeljük, hogy minél tovább és minél szélsőségesebb körülmények között is meg tudja tartani a saját súlyát, különböző helyzetekben. Az első hét után most úgy látom, hogy nem lesz ezzel gond, gyorsan fejlődik, de nyilván, ha több időnk lenne, még jobb eredményeket érnénk el."

"Mivel Gréta nem edzett még edzőteremben személyi edzővel, ezért az volt az első, hogy megtanítsam őt olyan szabályos alap gyakorlatokra, mint guggolás, felhúzás, invertált evezés, fekvőtámasz karhajlítással, dobozra való fellépés. Illetve a támaszok, tartások: alkartámasz, fekvőtámasztartás és a mélyhát- és hasizomgyakorlatok. Ha az alapokat elsajátította, már könnyebb nehezíteni a gyakorlatokon. Ami már az első héten kiderült: Gréta gyengesége az erő hiánya: fontos, hogy megerősítsük a kar- és vállizmait. Külön figyelmet kapnak a gerincfeszítők a biztonságos gyakorlatvégrehajtások végett, és a hasizmok, felületes hátizmok is. Kiindulásként látjuk, hogy az első hét elején 5, egy hét után 10 négyütemű fekvőtámaszt tud egyszerre elvégezni. Ezt is folyamatosan erőltetjük, de szerencsére hamar látható a fejlődés."

A cikksorozat első részét itt találod meg: Irodai székből a Spartanra: lehet, hogy megőrültem?