Gasztro 2020.11.30.

Interjúztunk az ország talán legviccesebb zöldségesével, Istvánnal

Fenes Gábriel

Frappáns, szórakoztató bejegyzéseiről és minőségi áruiról vált híressé a budai Mészáros utcai zöldségesbolt. Megnéztük, ki áll a zöldségespult mögött!

A budai Mészáros utcában már az 1930-as évek óta működik zöldség és gyümölcs árusító hely. A boltot anno egy híres bolgárkertész, Jordan Ivanov alapította. Az egység az 1970-es évekig ugyanannak a családnak a tulajdonában állt, majd később másoknak adták ki a zöldséges üzemeltetését. Simon István 18 éve vette át a boltot üzlettársával.

A Mészáros utcai zöldséges elsősorban nemcsak minőségi árujáról vált híressé, hanem arról is, hogy István rendszeresen publikálja bolti élményeit és friss áruit a Mészáros utcati zöldségbolt Facebook-oldalán. Teszi mindenzt néha viccesen, néha szarkasztikusan, néha pedig egyszerűen csak azért, mert úgy érzi, ki kell magából írnia a dolgokat.

„A zöldségeseknek az októberi, novemberi időszak a legrosszabb, ilyenkor mindig kevesebb a vásárló és az áru is. Egy ilyen időszakban borzasztóan unatkoztam, könyveim sem voltak. Elkezdtem valamit kiírni a Facebookra. Rájöttem, hogy annyi vevőtípús van nálam, hogy összegyűjtöttem őket, és megírtam az oldalunkra. Utána írtam a Nagybani piac vásárlóiról is” - mesél nekünk István a közösségi oldal indulásáról.

A zöldségesnek egyébként az olvasás és az írás a hobbija. Utóbbit komolyabban soha sem merte művelni, mivel tart a kudarcoktól. Ha az életútját nézzük, akkor egyáltalán nem kellene.

István Nagyváradról költözött Magyarországra. A fővárosba vezető útja kalandos volt. Ahogy 80-as évek végén sokan, ő is megkísérelt átszökni a román-magyar határon, de a hatóságok elkapták, priusza is lett. Az 1989-es, romániai forradalom után 1990-ben megnyíltak a határok. Nem volt kérdéses, hogy újra, ezúttal már legálisan próbál szerencsét a határon.

„Ahogy megnyíltak a határok, én egy hét múlva már törölközőket árultam a budai Skálánál” - emlékszik vissza az ötvenes éveiben járó István, akinek egyébként villanyszerelőként végzett Erdélyben, első állásában mégis takarítóként tevékenykedett. Később személyszállítással foglalkozott, autóbuszokat üzemeltetett egy gyerekkori barátjával Budapest-Nagyvárad viszonylatban, ami nagyon sikeres volt, de hamar fel kellett adnia a vállalkozást.

A zöldségesbolt ötlete teljesen véletlenül jött. Egy barátja kereste meg, hogy szálljon be egy Alagút utcai zöldségesboltba, amit István meg is tett.

„Alapvetően nem volt nehéz elindulni, de az árubeszerzés a mostanihoz képest teljesen más volt. Este kilenckor indultunk a beszerzésre, és éjfélkor nyitott a piac. Logisztikailag ezt nagyon megterhelő volt. A beszerzés állandó éjszakázást igényelt. Most már csak nappal van nyitvatartást” - meséli jókedvűen István, mi pedig mindenközben azt gondoljuk, mennyire menő lehet már zöldségesként dolgozni, de a férfi hamar észhez térít bennünket:

„Mindig is mondtam, hogy én már akkor utáltam az egészet, amikor elkezdtem. Mire mindenki megkérdezi, hogy akkor miért csinálom? Valahogy itt ragadtam!” - magyarázza a zöldséges, aki kedvességével és humorával saját magára is egy kicsit rácáfol.

István és üzlettársa egy másik zöldségest is üzemeltet Budán

István üzlettársával, Gagyi Györggyel a Mészáros utcai zöldségesbolt mellett egy másik egységet is üzemeltet Budán, a Szirtes úton. Az Alagút utcai boltot sajnos be kellett zárniuk. Mindketten odafigyelnek arra, hogy a vevők minőségi, szép árut kapjanak, a gyümölcsöket, zöldségeket maguk válogatják össze. A forgalom ennek ellenére évről évre csökken. István szerint ennek az oka, hogy egyre több a konkurenciájuk.

Receptajánló:

almás pite

Karamellás almás pite

rakott zöldség

Spenótos kétsajtos rakott padlizsán

„Nem főznek már annyit az emberek, és ha nem főznek, ahhoz már alapanyag sem kell. Éppen ezért még az ételszállító cégek is a konkurenciáink, mivel nem tudjuk eladni az alapanyagot, mert nincs kinek. Aki rendeli vacsorát, az nem fog hozzám bejönni, hiába gyönyörű az árum” - vélekedik István, akinek nagy szívfájdalma az is, hogy az embereknek már ingyen sem kell a rosszabb minőségű zöldség vagy gyümölcs, amit ő így kénytelen kidobni, vagy ha még lehet, a környékbeli rászorulóknak adni.

„Az emberekben tudasítani kellene, hogy nem csak azzal tesznek jót, ha egy hónapig nem használnak műanyagot. A pazarlás is baj, amikor félredob egy almát, mert van rajta egy pötty.

Azt az almát valaki megtermelte, leszedte, elszállítatta, befizette utána az áfát, és utána ki lett dobva. Ez mindenkinek veszteség, a fogyasztónak, a termelőnek és a zöldségesnek is” - figyelmeztet a zöldséges, aki annyit tud tenni a változás érdekében, hogy vásárlóit arra kéri, főzzenek többet otthon.

A csökkenő forgalom ellenére István éz üzlettársa kitartanak, sőt, most abban gondolkoznak, hogy házhozszállítást indítanak. Először csak a környéken kínálnák a kiváló minőségű árujukat, de ha bevállik az üzleti terv, akkor lehet, hogy kiterjesztik a szolgáltatásukat.