Rengeteg kihívással és nehézséggel jár egy kávézó vagy bármilyen más vendéglátóhely megnyitása, főleg akkor, ha külföldről származik az ember. Ti miért döntöttetek végül a Tosti megnyitása mellett?

Cédrik: Még csak pár hónapja alkottunk egy párt, amikor elkapott az az érzés, hogy Julika olyasvalaki, akiben megbízhatok, és, akivel nagyon jól érzem magam, ezért arra gondoltam, hogy az irodai munkáink helyett inkább együtt kellene csinálnunk valamit. Közben véget ért a pandémia, így azt gondoltuk, hogy most visszatér az élet a normális kerékvágásba, vagyis Julika visszamegy az irodába, és én is az enyémbe, aztán majd valahol a kettő között megpróbálunk találkozni. De egyszerűen nem éreztem ezt helyesnek, ezért feltettem neki a nagy kérdést, na nem a házasságra gondolok, bár szerintem a Tosti megnyitása legalább akkora lépésnek számított.

Julika: Mindig is úgy gondoltam, hogy az emberek nagy része túl fiatalon házasodik össze, aztán végül mi is majdnem ugyanazt csináltuk. Tényleg úgy éreztük, hogy a Tosti 2021-es megnyitása legalább olyan komoly volt, ha nem komolyabb, mint a házasság.

Honnan származik a melegszendvicsező ötlete?

Cédrik: Az elején még nem tudtam pontosan, hogy mit is szeretnék. De aztán egy film meghozta az ihletet, amit most nem is fogok a nevén nevezni, mert borzasztó volt. A lényeg, hogy valaki azt mondta a filmben, hogy ha az apokalipszis véget ér, akkor ő artizán szendvicseket fog készíteni. Innen jött az ötlet, amit aztán elmondtam Julikának is.

Julika: Felnevettem, amikor meghallottam az ötletét, mert én csak az akadályokra tudtam gondolni, úgyhogy azt válaszoltam, hogy szó se lehet róla. Az első ilyen nehézség például az volt, hogy nem beszéltünk magyarul. Emiatt úgy gondoltam, hogy sosem járunk majd sikerrel, de aztán aludtam rá egyet, és másnap reggel azt mondtam: rendben, vágjunk bele.

Cédrik: Én úgy emlékszem, azt mondtad, hogy majd gondolkodsz rajta, amit én igennek vettem (nevet).

Julika: Valóban bizonytalan voltam, de pont akkortájt váltak egyre népszerűbbé a hasonló melegszendvicsezők Hollandiában, ezért arra gondoltam, hogy talán Magyarországon is jól menne egy ilyen hely. De persze nem tudtuk, hogy hol is kezdjük.

Mint említettétek, korábban teljesen más munkakörben dolgoztatok, ezért felmerül bennem a kérdés, hogy miként fogtatok neki a projektnek.

Cédrik: Fogalmunk sem volt, hogy hol kezdjük, hiszen csak minimális tapasztalattal rendelkeztünk ezen a területen. De azt gondoltam, hogy majd másoktól útmutatást kérünk. Szóval listát készítettem az általam kedvelt budapesti kávézókról, majd e-mailben megkérdeztem tőlük, hogy segítenének-e az elindulásban. Végül csak egy hely, a Budapest Coffee Stand válaszolt. Első körben válaszoltak a kérdéseinkre, illetve Varga-Tóth Simon még egy kávégépet is talált nekünk. Sőt, a beszerelésében is segített, mi pedig azóta is tőle hozzuk a kávét, ami szerintünk a város legjobbja. Az ügyintézésben pedig Julika apukája segített sokat, hiszen ő Erdélyből származik, így tud magyarul. Az elején hibát hibára halmoztunk.

Voltak olyan emberek, akik azt mondták, hogy 4 hónap után biztosan lehúzzuk a rolót, merthogy korábban sokféle vállalkozás próbálkozott a helyünkön, de sikertelenül.

Nagyon elbizonytalanodtunk, és aggódni kezdtünk, hogy vajon rossz döntést hoztunk-e. De most már 2 éve, hogy elindult a Tosti.

Julika: Igen, megcsináltuk, de persze még most is előfordul, hogy az ember egy kicsit kételkedni kezd az egészben, de az elmúlt 2 év alatt megtanultuk, hogy türelmesnek kell lenni. A lényeg, hogy soha ne add fel, még azokon a napokon sem, amikor szinte senki sem nyitja rád az ajtót.

Ha a magyarok az ebédre gondolnak, akkor általában valami kiadós leves vagy egy nagy szelet hús jut az eszükbe. Hollandiában viszont teljesen megszokott, hogy egy laktató melegszendvics vagy egy nagy adag saláta legyen az ebéd.

Julika: Már rögtön az elején kiderült, hogy csak nagyon kevesen ismerik a tostit, így a vendégekkel való beszélgetéseink során próbáltuk népszerűsíteni a holland ebéd koncepcióját. Továbbra is úgy látjuk, hogy inkább reggelire vagy uzsonnára esznek szívesen melegszendvicset az emberek. De szerintünk csak időre van szükségük a budapestieknek, hogy megszokják a tostit, mint ebédet. Mi egyébként folyton próbálunk a helyi igényekhez alkalmazkodni, így korábban salátát és levest is kínáltunk a szendvics mellé, de sajnos rá kellett jönnünk, hogy az ötleteink nem lehetnek nagyobbak, mint a rendelkezésünkre álló hely.

Magyarországon rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a levesek. De mi a helyzet Hollandiával?

Cédrik: Hollandiában mind a 12 tartománynak megvan a saját maga levese, ezért korábban arra gondoltunk, hogy az év 12 hónapja során mindegyiket bemutathatnánk a vendégeinknek. Bele is vágtunk ebbe, ám a konyhánk mérete miatt csupán négy hónapig tudtunk leveseket készíteni. Ezért most éppen egy nagyobb hely után kutatunk, ahol reményeink szerint nemcsak szendvicseket, hanem levest, gofrit és sok más finomságot is tudunk majd készíteni. De mindenképpen a közelben akarunk maradni, mert szeretjük ezt a környéket, illetve kicsit úgy érzem, mintha a Tosti a saját lakásunk nappalija lenne, így attól tartok, hogyha túl messzire költöznénk, akkor elveszíteném ezt az érzést.

Mi egyáltalán nem a klasszikus értelemben vett munkahelyként tekintünk a kávézóra, hanem sokkal inkább úgy, mint a saját otthonunk egy részére.

Mióta leültünk beszélgetni, nem telt el úgy öt perc, hogy ne köszönt volna ide nektek valaki. Miben rejlik a Tosti titka, hogy ennyien megszerettek titeket?

Julika: Nagyon fontos nekünk és a többi három munkatársunk számára is, hogy a Tosti-ba érkezők otthonosan és jól érezzék magukat, illetve hogy egy kicsit átéljék a holland kultúrát. Rengeteg olyan visszajáró vendégünk van például, akikkel már annyira közeli a kapcsolatunk, hogy mindig ott folytatjuk velük a beszélgetést, ahol korábban félbehagytuk. És szinte minden hétfőn betér hozzánk egy olyan vendég, aki elmeséli nekünk az egész élettörténetét, így sokszor az az érzésünk támad, hogy nem is egy kávézót, hanem egy terápiás helyiséget üzemeltetünk.

Mi mindig szívesen látjuk az embereket, és szerencsére ezt ők is érzik rajtunk.

Cédrik: Szerintünk maga a munka is élvezhetőbbé válik, ha jókedvűen és barátságosan fogadjuk az embereket. Úgy hiszem, hogyha mi kedvesek vagyunk a vendégeinkhez, akkor ők is viszonozni fogják ezt. Nekünk tényleg nem arról szól a Tosti, hogy minél több kávét és melegszendvicset adjunk el, hanem ennél sokkal többről. Több olyan kávézó is található Budapesten, ahova már évek óta járok, de a mai napig nem emlékeznek rám. Én jobban kedvelem azokat a helyeket, ahol tudomást vesznek a vendégekről. Nem teljesen értem, hogy miért ne tenné meg valaki ezt a kis plusz erőfeszítést.

Mitől különlegesek a Tosti melegszendvicsei?

Cédrik: Először is a nor/ma által kifejezetten a Tosti számára előállított, speciális méretű kovászos kenyerekkel dolgozunk. Továbbá nem használunk előre felszeletelt sonkát vagy sajtot, a szószokat pedig egytől egyig magunk készítjük.

A Tostiban kizárólag olyan melegszendvicseket adunk ki a kezeink közül, amelyeket mi magunk is jó szívvel elfogyasztanánk.

Melyek a legkelendőbb szendvicsek? És ha valaki mégsem reggeli- vagy uzsonnaidőben térne be hozzátok, akkor mit ajánlotok neki?

Julika: A legtöbben a „The Classic" nevű melegszendvicset kérik, amelybe füstölt prágai sonka, holland gouda sajt és a mi házi tostiszószunk került. De a „The Turkey Delight"-ot is sokan kedvelik, hiszen zöldfűszeres krémsajt, pulykamellszeletek, hagyma, szárított paradicsom és gouda sajt található benne. Ha pedig valaki nem eszik a húst, akkor kipróbálhatja a „The Tulip" szendvicset, amibe vegán sajtot, muhammarát, olajbogyót, szárított paradicsomot és holland almaszirupot teszünk. Ezenfelül minden héten kínálunk egy úgy nevezett „Weekly Tosti"-t is, amely legutóbb egy tonhalkrémes finomság volt. És természetesen az egyéni kívánságokat is mindig megpróbáljuk teljesíteni. Ezenfelül hagyományos holland édességeket is kínálunk, ilyen például a stroopwafel és a gevulde koek. A karamellás töltelékkel töltött ostya már ismert Magyarországon, de az édes mandulás töltelékes, puha keksz talán nem annyira, úgyhogy ezt is érdemes kipróbálni.

Cédrik: Ha valaki nem reggeli vagy uzsonnaidőben érkezik hozzánk, hanem ebédidőben, akkor mindenképpen érdemes a „Dutch Lunch" nevű menüt választania, amiben egy a vendég által kiválasztott melegszendvics, egy kávé vagy limonádé és egy desszert szerepel. Ez mindenképpen jó választás, ha valaki egy kicsit mindenbe belekóstolna. A melegszendvicseink egyébként még a hollandoknak is különlegesnek számítanak, mert otthon általában csak sajt, sonka kerül ezekbe az egyszerű harapnivalókba. Talán még egy kis bors, ha szerencsés vagy.

Mi viszont nemcsak a tradicionális verziót kínáljuk, mivel szeretünk kísérletezgetni az ízekkel és az aromákkal is.

Úgy tűnik, hogy nagyon közel áll a szívetekhez a tosti. Ezzel minden holland ember így van?

Julika: Minden hollandnak megvan a saját emléke vagy története a tostiról. Én például arra emlékszem, hogy a testvérem mindig hátrahagyta a kenyér héját, de én később belopódzkodtam a konyhába, és megettem az övét is. Ez az én emlékem. Tudjuk, hogy lehetetlen átadni a nosztalgia érzését a nem holland vendégeinknek, de hisszük, hogy a melegszendvicseknek köszönhetően mégis közelebb kerülnek a kultúránkhoz.

Cédrik: Pár éve kórházba kerültem Hollandiában, ahol érhető módon nem a helyi kosztot kívántam, hanem inkább egy tostit. Azt hittem, hogy nehéz lesz ezt kivitelezni, de szerencsére szinte minden kórházban van sajt, sonka és kenyér, úgyhogy egy oldalra fordított pirító segítségével megalkottam a történelem első kórházi tostiját. Még szinte be se fejeztem a tostimat, amikor mások is megkértek, hogy csináljak nekik egyet. Ez is bizonyítja, hogy szinte minden holland szereti a gyorsan elkészíthető, olvadozó sajtos melegszendvicseket.

Szerintetek mire van szüksége egy hozzátok hasonló vendéglátóhelynek ahhoz, hogy sikeresen tudjon működni?

Cédrik: A vendéglátásban szerintünk sosem szabad megelégedni azzal, ami van, tehát mindig a fejlődésre kell törekedni. Ez nálunk általában úgy történik, hogy én előrukkolok új ötletekkel, Julika pedig kivitelezi őket.

Úgy gondolom, hogy mi tökéletesen kiegészítjük egymást, így egyikünknek sem ment volna a Tosti létrehozása a másik nélkül.

Nem fejezhetjük be a beszélgetést anélkül, hogy ne elárulnátok el, melyik film adta az inspirációt a kézműves szendvicsek készítéshez.

Cédrik: Ha jól emlékszem akkor „A halottak hadserege" volt a film címe, és Scott Wardtól, a főszereplőtől hangzott el az a mondat, ami végül az ötletet adta nekünk.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!

Ezek az interjúk is érdekelhetnek:

• „Kinek kell pszichológus, ha főzni is lehet?" – interjú Marissa Reisman Vieira-val, az A La Gringa alapítójával
• „Nincs benne semmilyen kézműves vonal, csak a hús, egy jó zsemle meg egy jó szósz" – interjú Tóth Simonnal, a Simon's Burger megálmodójával
• „A hangulat adott, az élményt pedig a mi kreativitásunk által megformált, kissé magyaros ízvilágú ételek teszik teljessé" – interjú Major Dáviddal, a Deszka egyik alapítójával