A Francis Crick Intézet kutatói jutottak arra, hogy bizonyos zöldségekben – például a brokkoliban, a káposztában, a karfiolban és a kelkáposztában is –olyan molekulák találhatók, amelyek segítenek megvédeni minket a tüdőt támadó fertőzésekkel szemben.
Mindez az aril-szénhidrogén receptorra (AHR) vezethető vissza: ez egy olyan fehérje, ami a bél és a tüdő gátjainak területén található. A keresztesvirágú zöldségfélékben található molekulák pedig az AHR ligandumaiként viselkednek. Ez azt jelenti, hogy kötődnek hozzá, így amikor ilyesmit fogyasztunk, aktiválják az AHR-t, hogy az megcélozzon bizonyos géneket. Ezek közül némelyik gén képes kikapcsolni az AHR-rendszert, így lehetővé téve annak önszabályozó mechanizmusát.
Az AHR és az immunsejtek közötti kapcsolatot már régóta vizsgálják, ám ez az új kutatás arra mutat rá, hogy az AHR igen aktív azokban az endotélsejtekben, amelyek a tüdő vérereit bélelik.
Kelkáposztafőzelék hagyományosan
A kelkáposztafőzelék olyan igazi, őszi-téli étel, persze mivel olyankor van az idénye :-). Egész családunk szereti, fasírttal, natúr szelettel, esetleg egy jó kis pörkölttel a ...
Minestrone leves kora őszre
Csodálatos leves, tele rengeteg zöldséggel, ami tutira át fog melegíteni a hideg őszi hétvégéken.
Ez az endotélsejt-réteg – valamint a szomszédos hámsejtrétegek – azért kulcsfontosságúak, mert csak ezek állnak a külvilágból érkező levegő és a szervezet között. Ennek a gátnak kell tehát képesnek lennie arra, hogy megakadályozza azt, hogy különböző szennyeződések, vírusok és baktériumok jussanak be a testbe. Andreas Wack, a Crick Immunregulációs Laboratóriumának csoportvezetője egy sajtóközleményben elmondta:
A közelmúltig főként az immunsejtek lencséjén keresztül vizsgáltuk a gátvédelmet. Most megmutattuk, hogy az AHR fontos az erős gát fenntartásához a tüdőben az endotélsejt-rétegen keresztül, amit a fertőzések roncsolnak.
A tanulmány során egyébként egereken kísérleteztek, és egyértelműen kimutatták, hogy az AHR képes volt megerősíteni a tüdő gátját. Emellett arra is rávilágítottak, hogy az AHR-aktivitással megerősített egerek kevesebbet fogytak és könnyebben leküzdötték a bakteriális fertőzést, mint a kontrollcsoportban szereplő állatok.
Lehet, hogy az emberek kevésbé követnek megfelelő étrendet, amikor betegek, ezért nem viszik be a zöldségekből azokat a molekulákat, amelyek működésbe hozzák ezt a rendszert. Mindenesetre jó ötlet a mindennapokban sok keresztesvirágú zöldséget enni, és a kutatás alapján még fontosabb, hogy továbbra is fogyasszuk őket, akkor, amikor már beteg vagyunk
– teszi hozzá Wack.
Ezt a kutatást kifejezetten az influenzára vonatkoztatva végezték, ám a jövőben izgalmas lehet megnézni más, hasonló megbetegedéseket, például a Covidot is, hiszen ez a vírus is csökkenti az AHR aktivitását a tüdőben.
Még több a megfázásról:
