Retro 2020.11.30.

Ilyen volt anyának lenni nagyszüleink idejében - Falusi romantika helyett kemény munka

Petrás Gabriella

Nagyanyáink idejében a nő vezette a háztartást, nevelte a gyerekeket, és a ház körüli teendőket is ellátta. Az anya volt a család szíve, lelke, aki összetartotta a családot.

Régen, amikor még több generáció élt együtt, a nagymamák is be tudtak segíteni a mindennapi teendőkbe. De akkor sem volt minden fenékig tejfel.

Anno nem volt mosógép, helyette mosóteknőben, vagy a folyóparton tisztították a nők a szennyest. A disznóvágásból maradt zsírból készítettek szappant, azzal dörzsölték, csapkodták a ruhákat, amíg olyan fehérek nem lettek, mint most egyetlen szuper mosóportól sem. Sokáig az sem volt természetes, hogy meleg víz folyik a csapból - pláne, ahol a kútból húzták fel a vizet -, így a sparheltre téve melegítették a mosáshoz, fürdéshez való mennyiséget.

A vasalás sem ment olyan egyszerűen, mint most: a szénnel, parázzsal töltött vasalókkal igazi művészetnek számított ez a házimunka. Vagyis nem volt egy leányálom a vasalás, de az ingeken, nadrágokon, ruhákon mégsem volt gyűrődés. Némely helyeken mángorlót használtak a vászonruhák kisimítására: a ruhát nyújtófára tekerték, és a mángorlóval görgették.

Szenes vasaló

Mángorló

Néhány évtizede a „gyorsan összeütök valamit” még a legfárasztóbb napon sem jelentett zacskós levest, por alapú szószokat, valamint mirelit és félkész ételeket. Sőt, ha abban az időben valaki azt mondta volna a háziasszonyoknak, hogy nem is olyan sokára lesznek majd előre kikevert süteményporok, jót mulattak volna rajta. A főzésnek anno időt szenteltek, az alapanyagok frissek voltak, és kevesebb fűszer kellett az ételekbe, mert a zöldségeknek és a húsnak is megvolt a maga zamata.

A régiek úgy nyújtották a rétest, mintha a tudást már az anyaméhben magukba szívták volna, fáradhatatlanul dagasztották a kenyeret, és gyúrták a kalácsnak valót. Akkoriban sokkal kevesebb látványos sütemény volt, ellenben semmiből sem sajnálták a belevalót.

töltött kenyér

Töltött kenyér

A mosogatást sem gép végezte el a nők helyett, a zsíros tepsikre pedig nem létezett extra erős szuper mosogatószer – de ha lett volna, talán akkor sem használták volna. Volt ellenben hamu, és csutka, amivel ledörzsölték a legmakacsabb szennyeződéseket is, az edényeket pedig forró vízzel, és egy ronggyal tisztították meg. A vizet kihűlve a disznók moslékába kevertek -faluhelyen semmi nem ment kárba.

Anno több generáció élt együtt, így a nők tudtak egymásnak segíteni: amíg az anya a gyerekekkel foglalkozott, a nagymama megfőzött, vagy megsütötte a süteményt, de fordítva is működött a feladatmegosztás. A takarításban is felosztották a munkát, ami a döngölt padló felsúrolásánál nagy könnyebbséget jelentett. Tény, a nagy család több konfliktus forrása is lehet, de ha belegondolunk, ma sem egyszerű, amikor anyaként minden otthoni munka ránk hárul.

bögrés süti

Gyors bögrés "zserbó"

Vidéken az állatokat is gondozni kellett, és bár a nehezebb fizikai munka a férfiak reszortja volt, a nők is kivették a részüket a ház körüli teendőkből. Az udvart minden nap felseperték, etették a tyúkokat, kacsákat, szárnyasokat, sokan a fejésbe is besegítettek, de a veteményes és a kert gondozása is a nők feladata volt.

A gyereknevelés talán annyiban egyszerűbb volt, hogy régen a gyerekek egymással játszottak, nem a szobában az okostelefont bűvölve. Lefoglalták magukat, levezették az energiájukat napközben, a szabad levegő pedig megtette jótékony hatását, és nem kellett könyörögni esténként, hogy térjenek nyugovóra.

Azóta sok minden változott: mosógép, mosogatógép, szárítógép, porszívó, mikrohullámú sütő, és megannyi kényelmi funkciót biztosító háztartási eszköz létezik, ami megkönnyíti az életünket. Azonban az is tény, hogy most a legtöbb anya főállásban, vagy mellékállásban dolgozik, és egészen más kihívásokkal kell megküzdenie, mint anno egy paraszti háztartásban.