Tészta fekete szójabab szósszal recept
Pedig a kínai konyha nagyon változatos és sokkal egészségesebb, mint amit az itthoni gyorsbüfékben fellelhető kínálat sejtet - ropogós zöldségek, tenger gyümölcsei, tészta, rizs. Konyhájuk korántsem egységes, viszont egészséges, egyszerű - nyolc különböző régiót különböztetünk meg benne, és mindenhol más, változatos alapanyagokkal illetve főzési módokkal találkozhatunk.
A kínai császárok egykor versenyt hirdettek, amikor új szakácsot kerestek az udvarba - a séf megtalálása nagy feladat volt, hittek az ételek gyógyító erejében. Konfuciusz például magaslatokba emelte a kínai gasztronómiát, kínosan ügyelt a rizsszemek minőségére, fehérségére. Ha úgy találta, nincs eléggé megfőzve a rizs, visszaküldte a szakácsnak. Északon eleinte a köles, délen inkább a rizs terjedt el, a búza csak később került képbe, és inkább levesekhez használták. A Yuan és Qing dinasztiák a mandzsúr és mongol főzési szokásokat honosították meg, a tetemes Kínába települt muzulmán közösségnek köszönhetően pedig elterjedtek a gasztronómiában a sertéshúsmentes ételek is.
Tudtad?
A levesezésnek nem kerítenek nagy feneket, nem az étkezés önálló része - sokszor a főétel mellé, vagy után fogyasztják el.
Ezeket olvastad már?
Ha nagyon ki akarnánk emelni pár jellegzetességet az igen változatos, de nem egységes kínai konyhából, a csirkét, a sertést, a kacsahúst, a tofut és a rizst mindenképpen ide kell, hogy soroljuk. Marhahúst kevésbé használnak, ennek oka annak nagy földterületigénye - inkább a ház körül könnyen tartható haszonállatokban bíznak. A wokban, nagy lángon való pirítás északról indult, és hamar el is terjedt.
Rengeteget merítettek más etnikumok étkezési szokásaiból - a kínai konyha multikulturális, színes, és az általunk ismert kifőzdés rémségekhez semmi köze.
A cikk következő részében az egyes tartományok gasztronómiáját vesszük sorra!