Gasztro 2020.11.30.

Ilyen ételeket ettünk a Kádár-korszakban - egy elhagyatott áruházban kóstoltunk bele a múltidéző fogásokba

Fenes Gábriel

Töltött paprika, tökfőzelék, krumplis tészta, madártej - egy különleges helyen nyílt lehetőségünk megkóstolni a Kádár-kor ikonikus ételeit.

Milyen lehet egy régi, elhagyatott épületben együtt vacsorázni 40, számunkra teljesen ismeretlen ember társaságában? Régóta terveztem már, hogy részt veszek a Konyhakör egyik tematikus pop-up vacsoráján, mivel ezeken az eseményeken nem csak az ételek, hanem a terek is szerepet kapnak. A fogásokat egy nagy, közösségi asztalnál szolgálják fel, így az egész esemény nagyon családias, hangulatos. Egy-egy vacsora az összes érzékszervünkre hat, az ételek kifogástalanok, és fine dining minőségben érkeznek az asztalunkra. De nem így történt most, a Kádár-gyomor tematikájú pop-up vacsorán, ahol a szocializmus atmoszféráját teremtette újra Tenner Benjamin és csapata a Rákóczi-úton található, 2002 óta elhagyatottan álló Otthon Áruházban.

„Folyamatosan kutatom a régi magyar épületeket. Az Otthon Áruház már évek óta a tarsolyban volt”- meséli nekünk Tenner Benjamin a Konyhakör alapítója, aki szerint bár a szocializmus egy zavaros, kusza időszaka volt a magyar történelemnek, rengeteg visszássággal, mégis kitermelt olyan generációkon átívelő tartalmakat és energiákat, amik hihetetlenül szépek, és semmi közük az elnyomó rendszerhez. Ebben a korban a magyarok alkottak, ők főztek, és készítették a kerámiákat a rendszer ellenére.

A kor szelleme valóban újjáéledt a vacsora során, a közösségi asztalt szegfű díszítette, és előkerültek a korabeli étkészletek, Alföldi-tányérok is.Az estet a Bakáts téri Általános Iskola gyermekkórusa nyitotta meg úttörődalokkal. A kórus neve ismerősen csenghet, a gyerekeket Deák Kristóf „Mindenki” című, Oscar-díjas rövidfilmjében is láthattuk.

A Konyhakör életében a Kádár-gyomor volt az első olyan pop-up vacsora, ahol family sharing rendszerben történt az ételek felszolgálása. Ezúttal a fine diningot maguk mögött hagyták a szervezők. A múltidéző fogásokat Szűcs Ildikó készítette nekünk, aki 1972-ben kezdte pályáját az ötcsillagos Budapest Szállóban, ahol hostessként dolgozott. Később a balatonfüredi Marina szálloda mixere volt. Ezekben az időkben nyílt alkalma látogatóként figyelni a korszak ikonikus mesterszakácsát, Gullner Gyulát.

„Nincs fantasztikusabb egy magyar háziasszonynál, aki a kertjében főz, és nincs fantasztikusabb annál, hogy mindezt egy ilyen hihetetlen ipari épületben teszi, amit magyarok terveztek, magyaroknak” - jegyzi meg Benjamin, akinek Linczényi Márkó énekes mesélt anyukája csodás főztjeiről. Ildikó néni napjainkban butik létszámban készít ebédet a barátainak, teljesen házi és biodinamikus alapanyagokból, egyenesen Puláról, az„Ildikó konyhája”projekt keretében.

A menüben tojáskrémmel töltött körte, becsinált leves kicsit másképp, Laci féle tökfőzelék házi pulykapörkölttel, krumplis tészta, töltött paprika, vaníliakrémes rácsos almatorta és madártej volt, a Konyhakörtől teljesen szokatlan tálalásban, retró tányérokon, kicsit kopottas evőeszközökkel, pálinka, bor és szikvíz kíséretében.

Nekem kicsit olyan érzésem volt, mintha visszarepültem volna a gyerekkoromba. Az ételek nagyon hagyományosak voltak, de közben minden ízükben feltépték a szép emlékeimet, a nagymamáimnál töltött, gondtalan nyarakat. Ért egy nagyon pozitív csalódás is. Gyerekkoromban utáltam a töltött paprikát, és felnőttként se nagyon szerettem meg, Ildikó néni azonban elérte nálam, hogy ezentúl ne rossz szájízzel gondoljak erre a magyar ételre.

„Azt szeretnénk, hogy az étel összekapcsoljon”

Tenner Benjamin, a Konyhakör alapítója korábban a design világában dolgozott, egy évtizede még nem volt ismert a magyar gasztronómiai életben. Mint mesélte nekünk, családjában nem nagyon voltak nagy családi ebédek, így nem is annyira érdekelték az ételek. A gasztronómia körülbelül kilenc évvel ezelőtt jött be az életébe, amikor akkori barátnője, és családja megmutatta neki, milyenek lehetnek a nagy családi események, milyen szerepet töltenek be az ételek mellett a borok. Majd jött egy dániai utazás, és egy ötlet, amit megvalósított:

„2013-ban Koppenhágában vettem részt egy pop-up vacsorán, ami nagyon más volt, mint amilyeneket most mi szervezünk, de ennek kapcsán kezdett el kicsit jobban érdekelni a gasztronómia és a különböző terek összehozása” - emlékszik vissza Benjamin, akinek a cateringben semmi tapasztalata nem volt, amikor belevágott a vacsorák szervezése, de mára már a Konyhakör nem csak pop-up vacsorákat szervez, hanem egy komoly szereplővé is vált a catering szakmában.

A pop-up vacsorák megvalósításában mindig egy csapat, szakács vagy egy étterem segített nekik. Már az első évben együtt dolgozhattak Huszár Krisztiánnal (Szirom), a Zonával vagy az Alabárdos étterem szakácsaival.

"Mindegyik történet más. Öt év után sokkal jobban átlátom ezeket az eposzokat. Voltak olyanok, amiket 2-3 év volt megtervezni, és volt olyan is, amit azonnal összehoztunk. Kialakult bennem egyfajta érzékenység arra vonatkozóan, hogy mik azok az izgalmas terek és épületek, ahova el kéne vinni a városom lakóit, a magyarokat. Mik azok a magyar értékek, amik itt vannak, de nincsenek megmutatva. Nagyon hazafias érzés vezérelt, amikor éppen a Párizsi udvart, a Kelenföldi hőerőműt vagy éppen egy diófát a Margit utcában kiszemeltem, mint helyszínt" - meséli nekünk Benjamin.

A vacsorák üzenete mindig kiegészül. Az elején csak a kézfogásgyűjtés és a beszélgetés volt a fontos. Aztán mostanában már, amikor a koncepciók egyre komplexebbek, nagyon vastagon a kulturális üzenetekről szólnak ezek a vacsorák. Egy üzenet azonban mindig állandó, mondja Benjamin:„Azt szeretnénk, hogy az étel összekapcsoljon. A vacsora apropója legyen annak, hogy gondolatokat cseréljünk."