A durva, nagy lyukú szita régen sokkal több volt, mint egy egyszerű háztáji eszköz. A dróthálóból font rostát a szitához hasonlóan szitakötőmesterek készítették, és jövendőmondásra tolvajok, valamint elveszett állatok, tárgyak felderítésére is használták.
Tűzvész távoltartása rostával
Régen, amikor szinte minden ház tetejét nádtető borította, és az udvarokon szénakazlak tornyosultak, sokkal több volt a tűzeset. A tűzvész elkerülésére különböző rituálék léteztek, amik közül az egyik a rostához kötődött: azt a házat, amit a tűztől meg akartak védeni, meztelenre vetkőzött asszonyok futottak körbe 3-szor, vagy 9-szer, kezükben egy rostával, vagy kenyérrel. Mindezt a hét 5. napján, pénteken kellett megtenniük.
Tolvaj felderítése rostaforgatással
A rostavetést, rostaforgatást a tolvaj személyének kiderítésére használták: a rostát körbeállták a gyanúsítottak, megpörgették a rostát, és aki elé a rosta gurult, az volt a tettes. A rostaforgatást az igazság kiderítésére, a kudarcba fulladt nyomozások során is bevetették: a rosta kávájába egy olló nyitott hegyeit szúrták, és ketten a jobb kezük egy-egy ujjával az olló füle alatt tartották a rostát. Közben felváltva állításokat soroltak, mint például, hogy a jószág az erdőben van, a másik azt állította, hogy a faluban. Amelyik állításnál a rosta megbillent, arrafele keresték az állatot. A rostaforgatás egyébként annyira hatásosnak bizonyult, hogy sokan még az előtt beismerték tettüket, hogy a rosta előkerült volna.
Ez is érdekelhet!
Szerelmi kötés, mágia, boszorkányság – Régi falusi hiedelmek nyomában
Eladósorba került lányok rostavetése
Rostaforgatással jósolták meg azt is, hogy ki mikor megy férjhez. Elkezdték sorolni a lányok neveit, miközben minden névnél feltették a kérdést, férjhez megy-e, majd amelyiknél megbillent a rosta, ott lánykérésre számíthattak. Ha arra voltak kíváncsiak, hogy kinek mikor kötik be a fejét, akkor hónapokat, vagy éveket soroltak, a választ pedig szintén a rostabillenés jelezte. A székelyeknél a rostát nagy becsben tartották, tilos volt a földre dobni, megütni, és ha valaki keresztülköpött rajta, az rossz óment jelentett a falura nézve, mivel úgy tartották, hamarosan víz vagy jég veri el a termést.
Gyógyítás és rosta
Ha nem tudták azt, hogy milyen betegség gyötör valakit, akkor a rosta felé egy tányért tartottak, amire ólmot öntöttek, és annak formájából igyekeztek kikövetkeztetni a betegséget. A rostát szembetegségek gyógyítására is használták: ha a farkasvakságban szenvedő a hazatérő csordát a rostán keresztül nézte, úgy tartották, meggyógyulhatott. A rosta az emberek földi pályafutásának végén is jelen volt: a haldokló fejére is gabonarostát borítottak, hogy a felszálló lélek meg tudjon tisztulni.
Ezeket olvastad már?
Csűrdöngölő és citeraszótól hangos fonóházak - Így mulattak régen a...
Régen nem plázakirakatokat, valóságshow-kat és az okostelefonjukat nézték a fiatalok, hanem bálokban, fonóházakban ropták a táncot. Így szórakoztak anno dédanyáink.
Petrás Gabriella
3 étel, amit Pelikán elvtárs tett felejthetetlenné
Pelikán a nagy fekete autóval olyan sűrűn utazott, mint kalauz a MÁV-val, és a habos tortáról, meg az életről is konkrét elképzelései voltak.
Petrás Gabriella
Balekavatás és leánykifőzés – Így avatták felnőtté régen a fiatalokat
Rivalizáló leánybandák, birkózó fiúk, mulatságok hajnalig - Retró ügyességi próbák, amelyek során a fiúk legénnyé válhattak, a lányok pedig eladósorba kerülhettek.
Petrás Gabriella
Ilyen volt az élet a Kádár-korszak paneljeiben
Az apró fürdőszobák, a strangcsövön terjedő hangok és a panelek közötti játszóterek sokunk gyerekkorát meghatározták. Neked milyen emlékeid vannak a panelekről?
Petrás Gabriella
