Mutatunk néhány hasznos tanácsot és módszert, amellyel perspektívába helyezhetjük, és csökkenthetjük a rossz érzéseinket.
Sokan nagyon nagy nyomás alatt állnak, stresszesek és szoronganak most. Ez mindenkinél más-más formában nyilvánul meg, de Kati Morton, terapeuta hangsúlyozza, hogy ezek az érzések teljesen jogosak egy olyan helyzetben, amikor folyamatosan a híreket nézzük, és egy olyan típusú problémával szembesülünk, amilyenre a fiatalabb generációk életében nem volt még példa.
Az első kérdés, hogy egyáltalán miért érezzük magunkat olyan furcsán. Morton traumaspecialista kollégája szerint az idegrendszerünk folyamatosan monitorozza a környezetünket, hogy biztonságos vagy veszélyes-e. Ha veszélyt érzékelünk, az agyunk arra fordítja figyelmünket, hogy képesek legyünk elhárítani azt. Ez alapvetően segíti a túlélésünket a vadállatok és a természeti katasztrófák kikerülésében, de mivel most egy kicsi vírussal van dolgunk, melynek a hollétéről a környezetünkben fogalmunk sincs, nem tudjuk használni a védekező és menekülő képességünket. Ha medvével lenne dolgunk, hasznos lenne a szorongás, de így olyan, mintha nyomnánk a gázt az autóban, de be lenne húzva a kézifék: az ideges energiánkat nem tudjuk hova irányítani. Valószínűleg ezt az érzést kezeljük úgy, hogy vadul vásárolunk, és sokan agresszívabban is nyilvánulnak meg embertársaikkal szemben.
Mit tehetünk a félelem ellen?
- Maradjunk azoknak az embereknek a társaságában, akik közel állnak hozzánk és akikkel biztonságban érezzük magunkat. A stressz első számú ellensége az emberi interakció. Ha szeretteinkkel vagyunk, egyszerre leszünk nyugodtabbak és cselekvőképesebbek. Akikkel együtt élünk, azokkal beszélgessünk, a többi barátunkkal és családtagunkkal pedig digitálisan tartsuk a kapcsolatot.
- Cselekedjünk a saját hatáskörünkben, azaz, ha jobban érezzük magunkat attól, hogy kitakarítjuk a lakást, maszkot viselünk, vagy éppen többször mosunk kezet, akkor tegyük meg, hiszen éppen a tehetetlenség okozta tétlenség az, ami miatt rosszul érezzük magunkat.
- Korlátozzuk a hírek olvasását. Túl sok zavaros információhoz jutunk az interneten, ha csak megnyitjuk a közösségi média csatornáit. Fókuszáljunk inkább egy-két hiteles forrásra, azokat nézzük meg, hogy informáltak legyünk, de ne terheljük az idegrendszerünket azzal, hogy egész nap újabb és újabb ijesztő vagy kétséges dolgokkal konfrontáljuk magunkat.
- Ne most hozzunk komoly döntéseket! A stressz hatására kevésbé vagyunk rá képesek, hogy tisztán gondolkodjunk, és ez természetes, hiszen a túlélésre van kihegyezve idegrendszerünk. Mégha úgy is érezzük, hogy most zsigerből meghozzuk a nagy döntéseket, ne tegyük, mert esélyes, hogy csak a cselekvőképtelenség érzése ellen harcolunk ezzel, és valójában rossz döntéseket hozunk.
- Nyugtassuk le a testünket. A stressztől fizikailag is megfeszülünk, és ezt a hatást érdemes minden nap csökkenteni azzal, hogy az izmainkat megpróbáljuk ellazítani, különös tekintettel az arc, a nyak és a hát izmaira, melyek a leginkább érintettek a stresszben.
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
Koronavírus: így lesz megoldható az étkezés és a bevásárlás karantén...
A koronavírus kapcsán rengeteg kérdés merül fel az emberekben. Mit fogunk enni, és hogy fogunk vásárolni, ha jön a karantén? A tapasztalatok szerint nincs ok a pánikra.
Fenes GábrielHogyan ne örökítsük át a gyerekeinknek a testképzavarainkat?
Ha mi szenvedünk attól, ahogyan a testünk kinéz, a gyerekünk is szenvedni fog.
KesselEzért lesz lelkibeteg a gyerek, ha nem tartózkodik a friss...
Ma már bizonyíték is van rá, hogy miért tették jól az előző generációk, hogy a kicsiket kizavarták a kertbe.
KesselKövérek leszünk a saját bélbaktériumainktól?
Nem csak az evés illetve bizonyos betegségek vezethetnek elhízáshoz, hanem még a bélbaktériumaink összetétele is.
KesselCímlapkép: Getty Images