A magas koleszterinszint kapcsolatba hozható a hazánkban is vezető megbetegedések közé tartozó szív- és érrendszeri betegségekkel. Ha csináltattok egy vérképet (márpedig remélem, hogy erre évente sort kerítetek), akkor általában háromféle értéket találtok az eredményen: összkoleszterin, LDL- és HDL-koleszterin.

Először is lássuk, miről beszélünk!

A koleszterin egy zsírszerű anyag, szükséges egyes hormonok előállításhoz, a sejteket határoló hártyák felépítéséhez továbbá az emésztésben szerepet játszó epesavak alkotórésze. A koleszterin egyrészt kívülről, az elfogyasztott tápanyagokkal jut be a szervezetünkbe, másrészt szervezetünk is előállítja, a máj termeli. Vagyis nem csak az befolyásolja a koleszterin értékeinket, hogy mit eszünk és iszunk, hanem a belsőleg előállított koleszterin is. Éppen ezért egyes esetekben a gyógyszeres terápiával együtt lehet csak sikeres a koleszterin-csökkentés. Azonban az étrendi terápia az utóbbi esetben is fontos és meghatározó része a kezelésnek.

A „jó" és a „rossz"

A vérben a koleszterin fehérjékhez kötötten van jelen. A vérképünkön a fent említett 3-féle koleszterinről az alábbiakat kell tudni:

• LDL-koleszterin (angol rövidítés low density lipoprotein vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein): ő a „rossz" koleszterin, a májban képződő koleszterint szállítja a szövetekhez. Az erek falában lerakódó koleszterin egy idő után csökkenti az erek átmérőjét, érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez vezet.
• HDL-koleszterin (high density lipoprotein vagy magas sűrűségű lipoprotein): a kezdőbetűje alapján jegyezzük meg úgy, hogy ő a „helyes” vagy „jó” koleszterin. Nemhiába ez a pozitív megkülönböztetés, a HDL-koleszterint ugyanis az „erek seprűjeként” tartjuk számon, mivel „seprűként" tisztítja le az érfalról a lerakódott koleszterint, amit a májba szállít, vagyis az LDL ellen dolgozik.
• összkoleszterin: ha általánosságban beszélünk koleszterinszintről, akkor ezt az értéket értjük alatta, amibe bele tartozik HDL és az LDL is. A magas koleszterinszint magas LDL-szintet jelent, mivel az összkoleszterint nagyobb részt a LDL értéke határozza meg. Magas koleszterinszintről egyébként 5.2 mmol/l felett beszélünk, de vannak betegségek, ahol a szív- és érrendszeri betegségek rizikója miatt ennél lejjebb húzzák meg a határt.

Hogyan étkezzünk?

Az étrendi terápia két pilléren nyugszik. Az egyik feléről – a tiltólistákról - szenvedő alanyként érthetően nem szívesen hallunk. A másik pillér iránt nagyobb a lelkesedés, vagyis szívesebben foglalkozunk azokkal az alapanyagokkal, ételekkel, amelyeknek fontos szerepük van a koleszterincsökkentésben.

zellersaláta

Almás-magvas zellersaláta

Ez a ropogós és csípős saláta tele van energiadús gyümölcsökkel és magvakkal. www.nosalty.hu/tvpaprikamagazin

csicseriborsó-saláta

Mentás csicseriborsó-saláta

Egy üdítően más saláta a menta frisseségével és a lilahagyma fűszerességével.

zöldségfasírt

Cukkini fasírt 4. - zabpelyhes

Lúgosítani kell vagy mi a szösz, Eszter nagyon ráállt a témára. A ház különböző sarkaiban bukkanak fel teljesen váratlanul a legkülönfélébb zöldségek, amikkel épp kezdeni akart ...

1. pillér – a koleszterinszintet növelő nyersanyagok

Ezek a magas koleszterintartalmú illetve az LDL-koleszterin szintjét növelő, telített zsírsavakban gazdag nyersanyagok, amelyek mérsékelt fogyasztásával a kívülről bekerülő koleszterin mennyiségét tudjuk csökkenteni. Ezeket ritkán, kis mennyiségben fogyasszuk:

• állati eredetű zsiradékok (sertészsír, vaj, szalonna)
• zsíros húsok, húsrészek, a 20 g zsiradék tartalom feletti felvágottak, szalámik, kolbászfélék
• belsőségek, máj, májból készülő pástétomok
• tojássárgája
• magas zsírtartalmú tejtermékek (vaj, tejszín, normál zsírtartalmú sajtok, tejföl)
• a kókuszzsír és a pálmaolaj ugyan koleszterinmentesek, de telített zsírsavakban gazdagok (ezért nem folyékonyak szobahőmérsékleten).
• a transzzsírok - ezek több szempontból is veszélyeztetik egészségünket, a „rossz” koleszterin szintjét pedig növelik.

2. pillér - mi szerepeljen az étlapon?

• Élelmi rostok, oldható rostok: fogyasztásuk többféle szempontból is fontos az egészséges, kiegyensúlyozott étrendben. A koleszterincsökkentő étrendben is kiemelt szerepük van, mivel képesek mérsékelni koleszterinszintünket, nem engedik felszívódni a vastagbélből a koleszterint. Fő forrásaik: a zabpehely, a lencse, a csicseriborsó, a zöldségek és a gyümölcsök, amelyek közül is kiemelkednek a magas pektintartalmúak, pl. alma, birsalma, banán, körte és a bogyós gyümölcsök.
• Növényi szterinek: a diófélék és az olajos magvak, illetve a belőlük készült olajok által juttathatjuk a szervezetünket hozzájuk, jelentősebb mennyiségben tartalmazzák a növényi szterinekkel dúsított élelmiszerek (pl. tej, joghurt, joghurtitalok, salátadresszing, margarin (ez utóbbi hazánkban is kapható).

Olvastad már?

Koleszterin vs. növényi szterinek

• Telítetlen zsírsavakat tartalmazó alapanyagok: koleszterincsökkentő hatásuk jelentős, ugyanis a rossz koleszterin szintjét csökkentik, a jó koleszterinét pedig növelik. Növényi olajak, halak, diófélék, olajos magvak formájában juthatunk hozzájuk.

A teljesség kedvéért ne felejtkezzünk el a rendszeres testmozgás koleszterincsökkentő hatásáról sem! Találjuk meg a hozzánk legközelebb álló és minél gyakrabban végezhető mozgásformát, legyen az sport, séta vagy tánc!