Az edzés felénél már hasogat a fejed. Emeled a megszokott súlyt, és majd belehalsz. Leszédülsz a steppadról, kiesel a ritmusból. Ismerős az érzés?
Naná. Mindannyian fel tudunk idézni pokoli edzéspillanatokat. De gondolkodtál már azon, mi lehet az oka? Nézzünk mögé egy kicsit!
1. Túl gyors kezdés
A futók ezt úgy mondják: elfutottam az elejét. De más sportból is ismerős lehet, amikor az elején lelkesen belevetjük magunkat, aztán tíz perc után lila fejjel kapkodunk levegő után. Ha az edzést nem fokozatosan építjük fel, ha nem figyelünk az intenzitás lassú növelésére, akkor rögtön a tréning első perceiben oxigénhiányos állapotba kerülhetünk. Ezzel nemcsak a zsírégetés folyamatát gátolod, de komoly stressznek is kiteszed a szervezeted. Mivel innen már nehéz visszaállítani a normál működést, ennek bizony vánszorgás lesz a vége.
2. Rosszul megválasztott intenzitás
A túl nagy intenzitás nem csak az edzés elején hiba, a közepén is előfordulhat, hogy annyira elkap bennünket a lelkesedés, hogy elfelejtünk a pulzusmérőre nézni, és azon kapjuk magunkat, hogy nem maradt semmi energiánk befejezni. Persze ha már csak pár perced van az edzésből, belefér egy nagy, gőzkieresztős sprint a végére.
3. Helytelen étkezés
Tele hassal nem lehet edzeni, de bizonyos intenzitás (táv, idő, súlyok, stb) felett a teljes éhgyomor épp ekkora hiba. Ökölszabályként elmondható, hogy edzés előtt másfél-két órával érdemes könnyű, kiegyensúlyozott szénhidrát- és fehérjetartalmú ételt fogyasztani. De ha volt egy bőséges zsíros húsos ebédünk, hosszú órákat is várhatunk, mire a gyomrunk teljesen kiürül. A szervezet úgy van vele, hogy ahol nagyobb a szükség, oda irányul a figyelem, vagyis ne tegyük ki annak a dilemmának, hogy az izmok működésére vagy az emésztésre fordítson nagyobb energiát. Együnk, várjunk, eddzünk!
Olvasd el!
4. Folyadékhiány
Inni, inni, inni! Jön a jó idő, ideális esetben egyre több időt töltünk szabadtéri sportolással: kocogás, gyaloglás, bringázás, túra. Ez azonban nagy folyadékvesztéssel is jár, és ha nem pótoljuk megfelelő mértékben, felborulhat a szervezet folyadékháztartása: ájulás, rosszullét, kiszáradás lehet a következmény. A folyadékszükséglet nagyon egyéni is lehet, de egy átlagos egy-másfél órás edzés közben nyugodtan elkortyolhatunk fél liter vizet, míg szabadban, melegben, intenzív sportolás közben akár óránként egy-másfél liter víz is elfogyhat. Igyunk már edzés előtt bőségesen, figyeljünk a test jelzéseire, és ne várjuk meg a szomjúságérzet jelentkezését!
5. Betegség
Te talán még nem is sejted, de a tested már tudja: beteg leszel. A sajátzóna-meghatározásra képes pulzusmérő órák, amelyek a szívfrekvencia-változékonyságot figyelik, akár egy-két nappal korábban már nagyon pontosan előrejelzik a betegséget azzal, hogy lényegesen alacsonyabb terhelhetőséget határoznak meg. De ha az evés-ivással nem követtél el nagy hibát, nincs nagy stressz épp az életedben, mégis úgy érzed, borzasztóan ment ma az edzés, akkor abból már lehet arra következtetni óra nélkül is, hogy valami nem stimmel az egészségeddel. Érdemes egy-két napot pihenni ilyenkor!
6. A főnököd, az az isten
Vagy a gyerek. Vagy életünk párja. Ő, aki bármikor képes felhúzni az idegeinket. Mielőtt valami rossz hírt közlünk valakivel, azt szoktuk mondani: ülj le, esetleg azt: kapaszkodsz? Ez arra utal, hogy a negatív információra, stresszre, feszültségre az izmaink elgyengülnek. Ezért lehetséges az, hogy amikor fejben egész máshol járunk, amikor azon kattogunk, mit vágott a fejünkhöz bent a kollégánk, vagy hogy bukásra áll a gyerek, egyszerűen nem úgy mozdulnak a lábak, és képtelenek vagyunk száz százalékosan odatenni magunkat az edzésen. Fontos, hogy mielőtt belépsz a terembe vagy nekikezdesz az edzésednek, próbáld a figyelmedet a testedre koncentrálni. Közben figyeld az izmaid működését, a tested reakcióit, és amennyire lehet, zárd ki a gondolataidat. Ez segíteni fog, hogy megfordítsuk a hatást, és az edzés a végére valóban stresszoldó legyen.
7. Stressz
A fenti példákból is látszik, hogy szervezetünket külső és belső stresszhatásokkal egyaránt le tudjuk gyengíteni. Márpedig ha egyszerre kell helytállnunk a munkahelyünkön, a magánéletben és a sportban is, ha sorra érnek a kudarcok ezeken a területeken, akkor könnyen előfordulhat, hogy egyszer csak lemerülünk, és sehol nem fogunk tudni teljesíteni. Ahogy egy sporttárs nemrégiben megfogalmazta: egy helyről jön a benzin. Ha kimerítjük a tartalékokat, a szervezet önvédelemből leállíthat bennünket, de semmiképpen sem számíthatunk csúcsteljesítményre - a sportban sem. Ha nagy céljaink vannak, akkor érdemes törekedni a harmóniára, az energiát biztosító, feltöltő kapcsolatokra és körülményekre. Amihez a kiegyensúlyozott, rendszeres sport nagyban hozzájárulhat.