A nagyböjt, vagyis a hamvazószerdától nagyszombatig tartó időszak idén április 16-án ér véget, ezután jön a húsvét, amikor a sonka, a bárány, a tojás, a bor és persze a kalács kerül az asztalra, mindegyik szimbolikus jelentéssel bír. A bárány Jézus áldozata, a tojás az újjászületést és a családot, a torma a szenvedést, a bor Krisztus vérét jelképezi, a kalács pedig a kenyér ünnepi, tejjel, vajjal, tojással dúsított változata. Ezeknek az ételeknek különböző változatai az egész világon megjelennek, de sok más, a mi szokásainktól eltérő ünnepi fogással is érdemes megismerkedni húsvét kapcsán.
Franciaországban a tojásnak kifejezetten fontos szerepe van: a húsvéti omlettet gyakran nagypénteki tojásból készítik, előfordul, hogy szalonnával vagy kolbásszal gazdagítják – írja a Larousse Gasztronómiai Lexikon. Egy francia kisváros, Bessier népe nagyon komolyan veszi az omlett sütést. Az Óriás Omlett Testvériség (nem viccelek) minden évben egy gigantikus tárcsában, több ezer tojásból süt omlettet, ami rengeteg turistát vonz a kisvárosba.
Családoknál, a normál méretű omlett után húsétel kerül az asztalra, ilyenkor bárány, kecske és sertés is szóba is, de Burgundiában petrezselymes húsvéti sonka, Merzben roston sült szopós malac is készül az ünnepre. Lotaringia különlegessége a totelots, ami egy meleg tésztasaláta, fánk készül Roussillonban, vastag óriáspalacsinta (pachade vagy farinette) Auvergne-ben.
Ne hagyjuk ki az olaszok jellegzetes húsvéti kalácsát, a colomba di Pasquát (másképp: colomba pasquale, vagyis “húsvéti galamb”), ami egy galamb alakú formában sütött kalács, valahol a panettone és a pandoro közötti átmenet kandírozott gyümölcsökkel, jégcukorral megszórva - persze ez régiónként eltérhet. Hogy miért pont galamb, arról számos legenda szól: van, amelyik szerint Barbarossa Frigyes német-római császár lombardiai győzelme és az égen felbukkanó két galamb után, és van, amelyik szerint Pavia elfoglalása után Alboinnak szántak egy édes, galamb alakra sütött kenyeret, békét ajánlva a gesztussal.
Egy másik híres olasz húsvéti sütemény a pastiera napoletana, egy nápolyi édesség, amelyhez hagyományosan kétféle ricottát használnak: az egyik a tehéntejből készült ricotta di mucca, a másik a juhtejes ricotta di pecora, a pitét pedig citrusokkal, narancsvirágvízzel, főtt búzaszemekkel gazdagítják.
Németországban Ostertorte, vagyis húsvéti torta készül piskótatésztából, kávés vajkrémmel, amit csokoládétojásokkal díszítenek, de a répatorta is kifejezetten elterjedt édességük az ünnepen. Ha nem kedveled annyira a vajkrémet, akkor próbáld ki Flóra elképesztő húsvéti tojástortáját, egész biztos, hogy nagy sikere lesz az ünnepi asztalon!
Vízkeresztkor és a farsangi időszakban készülnek a háromkirályok tortái, ilyen a spanyol roscón de reyes (vagy rosca de reyes), a portugál bolo rei, a görög vasilopita és a francia galette de rois. Galíciában húsvétkor is készítik egy változatát, a rosca de pascuát, amelyet aprított magvakkal, cukrozott gyümölcsökkel szórnak meg, krémmel díszítik és van, ahol egy egész tojást is sütnek a tetejére.
Portugáliában szokás még színes, cukrozott vagy csokoládéval borított mandulát, vagyis amêndoast ajándékozni, ami a tavasz és az új élet kezdetét szimbolizálja.
Az Egyesült Királyságban nagypénteken készül a hot cross bun, egy fűszeres húsvéti zsemle, aminek a tetejére fehér mázzal locsolnak keresztben, de persze a töltött tojás (devilled egg) sem maradhat el, ahogy a hatalmas sültek sem hiányozhatnak.
A lengyelek egy babka wielkanocna nevű, leginkább kuglófra hasonlító süteményt, valamint mazureket (másképp: mazurka) készítenek, sőt, jellegzetes húsvéti fogásuk a bialy barszcz, vagyis a fehér borscs, amit reszelt tormával, kolbásszal és főtt tojással dúsítanak.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több húsvéti tartalom:
