A legtöbb magyar család számára fontos, hogy húsvétkor szaftos sonka kerüljön az asztalra, ám érdemes odafigyelni arra, hogy hol és milyen minőségű húst vásárolunk. A sonkákban megtalálható nitrites pácsó például az egyik legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni a húsvéti bevásárláskor – hívta fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A nitrites pácsó ugyanis nagy mennyiségben fogyasztva növeli a rák kialakulásának kockázatát. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy még mire kell odafigyelned, illetve a jó sonka ismérvét is eláruljuk.
Sonkakisokos
Sokan nem tudják, de a sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, illetve a formában/bélben lévő húsokat, valamint külön alcsoportba tartozik a parasztsonka.
A Magyar Élelmiszerkönyv szabályzata szerint külön kategóriát képez a húsvéti sonka, ami alatt a nyers sonkát, a hőkezelt sonkát és a parasztsonkát értjük
– olvasható a Tudatos Vásárlók Egyesületénk honlapján.
2017-ben a Magyar Élelmiszerkönyv szabályzatában rögzítették a sonkákra vonatkozóan, hogy csökkenteni kell a maximális sótartalmukat. Ettől függetlenül mindig érdemes alaposan megnézni, milyen sonkát vásárolunk.
#Bacongeddon
2015-ben a #Bacongeddon volt a legelterjedtebb hashtag a világon, mivel abban az évben az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) egy állásfoglalást tett közzé arról, hogy:
bizonyítottnak találták a kapcsolatot a feldolgozott húsfélék fogyasztása (például szalámik, kolbászok és füstölt/pácolt húsok) és a vastagbélrák kialakulása között.
Az IARC véleménye szerint az említett élelmiszerek az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba kategorizálhatók, ahol a cigaretta, az alkohol és az azbeszt is található. A bejelentés hatalmas port kavart, így végül pontosítottak.
E szerint a rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott húsfogyasztás 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Továbbra is sok feldolgozott húst fogyasztunk
Úgy tűnik, hogy az IARC állásfoglalása nem tántorította el a hazai fogyasztókat, ugyanis a Nielsen piackutató cég adatai szerint 2018-ban a magyarok feldolgozott húsra költöttek a legtöbbet.
Sőt a sonka, a szalámi és a virsli iránt még nőtt is a fogyasztói kereslet.
A nitrites pácsó és veszélyei
A legtöbb kutatás a kálium-, illetve nátrium-nitrátot teszi felelőssé a húsfélék rákkeltő hatásáért.
Mint említettük, a nitrites pácsó-keverék nagyon sok húskészítményben jelen van, mivel ettől az anyagtól lesz szép rózsaszínű a termék. „Ha azonban nagy mennyiségben fogyasztjuk, és még hőkezeljük is, akkor megnöveli a rák kialakulásának kockázatát" – írja az oldal.
Sárgabaracklekvár-mázas sonka
Hagyd el idén húsvétkor a hagyományos sonkát, hogy felturbózhasd valami sokkal extrábbal! A megszokott főzőrutin után, fogyasztás előtt vedd ki még egy fél órára a hűtőből a húst, ...
Húsvéti főtt sonka
A húsvéti sonka elkészítéséhez megannyi módszert, praktikát és trükköt kifejlesztettek már, amelyek (jobb esetben) mind puha, omlós és ízletes végeredményhez vezetnek. Épp ezért ...
Húsvéti sonka, ahogy dédmamám készítette
Húsvétra sonkát főzni sokkal egyszerűbb, mint azt az első alkalom előtt sokan gondolnák, és bár sokáig tart, közben nem kell a tűzhely mellett állni. Nálunk most úgy alakult, hogy az ...
Így válassz jó sonkát
A jó sonka sokkal keményebb, mint a gyorsabban érlelt termékek, mivel a hagyományos eljárás szerint a húst hónapokig érlelik, majd hidegen füstölik. Ilyenek például a parasztsonkák.
A nitrites pácsóval kezelt sonkát ugyanakkor arról lehet felismerni, hogy élénk rózsaszínű a hús színe. Általában főtt, előre fóliázott termékről van szó, amelyek a legolcsóbbak a sonkakínálatból
– mutat rá a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Nagyon fontos, hogy a sonka kiválasztásakor alaposan olvassuk el a címkét, hiszen ez megmutatja, milyen eljárással készült a termék. Ha valaki hagyományosan pácolt sonkát szeretne vásárolni, akkor kerülje el a „füstölt ízű", illetve a „gyorspácolt" címkével ellátott termékeket.
Még több friss hír:
