A tojás

A zsidó húsvét idején a gyászt szimbolizálja, míg a keresztény ünnep során az újjászületést és az életet jelenti. Legendák szerint egy keresztény asszony siratta a Megváltót a keresztfa alatt, mire a kezében tartott tojás pirosra változott a lecsöpögő vértől. A tojás egyrészt festett és díszített, esetleg szentelt formában is megjelenik az ünnepen, ahogy a megterített asztalokat sem lehet elképzelni nélkülük. Gyakorlatilag bármilyen formát ölthetnek: főtt tojás, töltött tojás, lágy tojás, kaszinótojás és igen, csokoládéból készült darabok is megjelennek húsvétkor, különösen külföldön.

A bárány

Asszociálhatunk a bárányhúsra (például báránysült) is, de talán még elterjedtebb, hogy bárány formájú csokoládék, kuglófok, kalácsok születnek. Vagy éppen vajbárányok, amikről mi is írtunk a múltban, mivel készítettünk belőlük. Konyhafelszereléssel foglalkozó boltokban itthon is kaphatunk bárány fazonú sütőtálat, kuglófformát, de leginkább az angolszász országokban szerelmesek a sütibarikba.

A kalács

Bár mi a sima fonottat részesítjük előnyben, a keresztény hagyomány a koszorú alakú kalácsokat készíti, ami természetesen Krisztus töviskoszorújára utal. Mivel hármas fonással készül, ennek is jelentősége van: a szentháromság. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A sós vagy édes kalácsba helyezett héjas tojások egyesítik a két szimbólumot.

A sonka

Jézus áldozatára emlékeztet a sonka, ami a farsangi időszakban vágott disznó legnemesebb, és húsvétra éppen beérett része. Igaz, a farsangi bálok, ünnepségek nincsenek benne a keresztény liturgikus naptárban, inkább a néphagyományok útján formálódott, mégis elterjedt a sonka efféle beemelésének magyarázata is. Ez a hús rendkívül tápláló, de mégis jóleső a 40 napos húshagyást követően. A füstölt sonkát többnyire a kaláccsal, a tojással, friss zöldségekkel (pl. hónapos retek) fogyasztjuk és ehhez kapcsolódik a torma is, ami viszont mint „keserűfű”, a zsidó széderek kedvenceként került a keresztény menübe.