A húsvét ikonikus ételei – a sonka és a tojás miértje

Újra itt a húsvét, és ideje a nagytakarítás mellett előhalászni a húsvéti recepteket is. A sok különböző desszert és saláta mellett visszatérő étek a sonka és a tojás, amivel nehéz betelni. De azon túl, hogy ilyenkor gondolkodás nélkül és korlátlan mennyiségben lakunk jól velük, tudjuk-e, miért esszük húsvétkor?

A sonka-tojás duója a húsvéti asztalon kötelező elem. Mondhatni nem telhet el, úgy húsvét, hogy ez a kettő ne kerüljön egyebek mellé a tányérunkra, mint a kalács, torma, újhagyma, retek és különböző majonézes saláták. De igazából honnan ered, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepén a sonka és tojás nagyüzemi módon készül az otthonokban vagy kerül felvásárlásra?

Néhány húsvéti recept:

A tojás szimbolikus jelentése

Mint a kereszténység legnagyobbjaként számontartott ünnep, a húsvét során többféle módon is előkerülő tojás az újjászületést hivatott szimbolizálni. Ezen talán nem is csodálkozunk, hiszen Jézus feltámadásának ünnepe, ráadásul a böjti időszak alatt a keresztények nemcsak a húst, hanem a tojást is elhagyták a húsvétot megelőző 40 napban.

Az első feljegyzések, amik megemlítik a tojást húsvét kapcsán körülbelül 500 évvel ezelőttről származnak, de észak-afrikai keresztény törzsek már korábban festettek tojásokat húsvétkor.

A tojás pingálás egyébként már az ókorban bevett szokás volt, amivel a tavasz érkezését várták. A tyúktojás mellett strucctojás is sokszor került „ecset” vonás alá, és az első keresztények Mezopotámiában vették át ezt a szokást.

A húsvéti tojás festés régi hagyomány

A sonka, mint „szezonális” étel

Egyrészt a böjtöt követően igazi megváltás volt a hús újbóli fogyasztása, másrészt a hűtő viszonylag újkeletű találmány, ugyanis körülbelül 100 éves mindössze. A téli fagyokban még jól lehetett tárolni a pincében a húst, de ahogy jött a tavasz és hozta magával a meleget, azzal párhuzamosan kellett a télire bespájzolt húst megenni, hogy ne váljon az enyészet martalékává.

Éppen ezért a fridzsider feltalálása előtt a hús is szezonális tavaszi étel lett a zöldségek és gyümölcsök mellett.

A disznóvágást akkortájt mindig a téli időszak elejére időzítették, és mivel a füstöléssel a sonkát lehetett a leghosszabb időre tartósítani így ez maradt meg a tél végére.

Gazdag, húsvétra hangolt asztal

Hazánkban kevésbé elterjedt a bárány, mint a húsvéti lakoma kelléke, de ez teljes mértékben tradíció és jelkép a keresztény vallásban, hiszen a zsidó vallás disznóhús tilalma miatt bárányt ettek. Ráadásul a bárány Jézus jelképe, mint Isten báránya.

Források itt: 1., 2., 3.


Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Lencsefőzelék tejmentesen

A Szilveszter vagy az Újév elmaradhatatlan étele a lencsefőzelék. Tálalhatjuk sült hússal is és ér az év többi részében is lencsét enni, hiszen finom és egészséges!

Csokiszalámi

A csokiszalámi több szempontból is jó választás. Mindenki szokta szeretni, könnyen elkészül és sütni sem kell. Sőt, általában otthon megtalálható az összes alapanyag is. Ízlés ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Klasszikus hagyományos bejgli

Ez egy mennyei bejgli, egy igazi hungarikum! Karácsonykor nem hiányozhat az ünnepi asztalról! Hosszú - már évtizedekben mérhető - idő óta így készítem....mi nem szeretjük a hatalmas, ...

Párolt lila káposzta

A párolt lila káposzta remek kísérője a különféle sült húsoknak, például a kacsa elképzelhetetlen nélküle. Ezzel a recepttel könnyedén elkészítheted Te is otthon, bár tény, hogy ...