Horkolás: "csak" kellemetlen vagy orvosi kezelést igénylő tünet?

Hatalmasakat horkant a párod éjszaka - el-elakad a lélegzete? Akkor lehet, hogy nem csak egyszerű horkolással van dolgotok!

A horkolás jelenségével szinte már mindenki találkozott: egy megfázás, megduzzadt garat, orrmandula, vagy kényelmetlen alvópozíció ugyan zavaró hangjelenséget okozhat, ez önmagában azonban még nem feltétlenül veszélyes. Dr. Viszoki Mónika, a Rózsakert Medical Center fül-orr-gégész szakorvosával annak jártunk utána, milyen jelekre kell figyelni, mikortól tekinthető kórosnak és igényel éppen ezért kivizsgálást és kezelést a jelenség.
Dr. Viszoki Mónika, a Rózsakert Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa

A horkolásról

A horkolásnak többféle formája létezik, a halk, egyenletes, ritkán fellépő horkolás – amennyiben nem jár nappali fáradtsággal – nem feltétlenül kóros. A hangos, egyenetlen, minden testhelyzetben jelentkező horkolás, a gyakori horkantások, légzéskimaradások, a nyak- és mellkas tájéki izzadás, az éjszakai gyakori vizelés azonban komoly intő jelek lehetnek. Az éjszakai tünetekhez nappali tünetek is társulhatnak, úgy, mint: kialvatlanság, fáradtság, koncentráció- és figyelemzavar, szájszárazság, ingerlékenység, fejfájás vagy akár memóriazavar. Ebben az esetben már alvási apnoe szindrómára lehet gyanakodni, amely a legveszélyesebb alvászavar.

Az apnoe görög eredetű szó, „légvétel nélküli” állapotot jelent: ennek értelmében alvás közben a légzés időközönként abbamarad, majd újra elindul. A légzéskimaradások végét a horkantás jelzi: az összetapadt garatizmok hirtelen megnyílnak és nagy mennyiségű levegő áramlik a légutakba.

Következmények és hajlamosító tényezők

Az alvási apnoe következményei lehetnek:

  • magas vérnyomás (leggyakoribb oka),
  • szívinfarktus,
  • STROKE,
  • szellemi hanyatlás (idő előtti),
  • elhízás,
  • cukorbetegség.

A kórkép bármilyen életkorban kialakulhat, gyermekkorban általában gégészeti probléma áll a hátterében. Az alvási apnoénak minden életkorban gyakori okozója az elhízás.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek!:

Ezeket olvastad már?

Hajlamosító tényezők:

  • elhízás,
  • dohányzás,
  • felsőlégúti allergia,
  • családban gyakori horkolás (a hajlam örökölhető),
  • mélyharapás (ha a felső metszőfogak takarják az alsó metszőfogakat),
  • változó kor,
  • férfi nem (férfiakra jóval jellemzőbb),
  • öregedés.

A fenti tünetek jelentkezése esetén érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, aki fizikális és eszközös vizsgálat segítségével felállítja a pontos diagnózist. Szükség esetén további vizsgálatok, vagy kezelések céljából a fül-orr-gégész további szakorvosokhoz irányíthatja a pácienst. A tünetek okától függően lehetnek például: belgyógyász, fogorvos, vagy akár neurológus szakorvos is.

Kezelési lehetőségek

A szükséges kezelés lehet többek között életmódváltás, fogászati kezelés (például mélyharapás esetén), vagy műtétes kezelés is (például orrsövény- vagy orrkagyló műtét). Egyes esetekben a páciensnek a légcső beszűkülését megakadályozó eszközt is szükséges használnia alvás közben, ezek lehetnek például: garatilleszték, szájba illeszthető sín stb.

Címlapról ajánljuk

További cikkek