Család 2020.11.30.

Hogyan függ össze a természet kizsákmányolása a világjárvánnyal?

admin

Egyre több összefüggést fedeznek fel a kutatók, amely arra utal, hogy az ember környezetpusztító tevékenysége vezetett a COVID-19 elterjedéséhez.

Egyre valószínűbb, hogy a COVID-19 járvány és a kínai vadállat-kereskedelem között összefüggések fedezhetők fel, ez pedig olyan további következtetésekhez vezet, amelynek tanulságai ismét a környezet kizsákmányolását okolják a világjárvány kialakulásáért.

A jelenlegi járványt okozó vírussal 80 százalékban azonos volt az a SARS, amely 2003-ban fenyegette a világot, tüdőgyulladást okozott, és a denevérekről terjedt emberekre. Ezt a vírust még a világjárvánnyá fajulása előtt megfékezték, de úgy tűnik, az esetből nem tanult a kínai kormány.

A történet még a hetvenes években kitört kínai éhezéseknél kezdődik, melyre a mezőgazdaság felszabadítása volt a válasz. Bár a legtöbben a gabona- és zöldségtermelésen túl háziállatokat tenyésztettek, megjelent a vadállattartás és -kereskedelem is, amely egy ideig ugyan illegális volt, mégis egyre sikeresebbé vált, mígnem a nyolcvanas évek végén a kínai kormány egy olyan természetvédelminek nevezett törvényt hozott, amely épp az ellenkező tevékenységeknek adott korlátlan teret. Ez a törvény a vadvilágot felhasználhatónak minősítette - valószínűleg azért, mert nagy lehetőségeket látott a vadállat-kereskedelemben. Ettől kezdve olyan egyszerűen beszerezhető alapanyaggá vált a medve, a tobzoska, a teknős vagy a kígyó, akár a csirke.

A jelenlegi feltételezések szerint egy, a denevérekről indult vírus a tobzoskákon át terjedhetett az emberekre a tavalyi év végén, és ez indította el a COVID-19-et.

Mágikus gyógyerő

Az azonban, hogy miként válhatott a vadállat-kereskedelem óriási iparággá, hogyan vált státusszimbólummá, a gazdag ember kiváltságává a vadhús fogyasztása, külön magyarázatot kíván. A kulcs a kínai orvoslásban rejlik, annak is hiedelmekkel tarkított oldalágazataiban, melyek különleges gyógyerőt tulajdonítanak egyes állatok testrészeinek. Ilyen például a medveepe, amelynek termeléséhez valószínűleg több ezer medvét tartanak Kínában rabságban és kínoznak, holott már több olyan gyógyszer is létezik, amely vele azonos hatásokat ér el. A medveepe körülbelül az arannyal egyenértékű, óriási üzlet rejlik benne, így nem csoda, hogy a vadállatkereskedők hasonló mértékű gyógyerő ígéretével árusítják más állatok részeit, ezt pedig semmi és senki nem szabályozza vagy bünteti.

Tudtad?

Februárban ugyan betiltották a vadállatok kereskedelmét, de a törvényen annyi kiskaput hagytak, hogy könnyen kijátszható lehet, valódi változást senki nem remél, így továbbra is bármikor elterjedhet egy vírus a vadállatoktól kiindulva, a háziállatokon át az emberre.

A legtöbb elemzés a problémát nem gondolja specifikusan kínainak, hiszen az egész világon uralkodó az a szemlélet, amely újra és újra a környezeti kérdések elé helyezi a gazdasági szempontokat, és a természetet kizsákmányoló ipari ágazatokat semmiben sem korlátozza.

Minden összefügg

A túlzott mértékű ipari hústermelés és a nagyipari állattenyésztés, az erdőpusztítások, az állatok élőhelyének pusztítása, és a klímaváltozás egy olyan egymást befolyásoló kört alkot, melyet most már egy új tudomány, a bolygóegészség kutat, hogy megtudjuk, mennyi és milyen hasonló járványokra számíthatunk a jövőben.