A gasztronómiával már nagyon fiatal korom óta szoros a viszonyom. Sokszor én készítettem a salátákat, süteményeket már a szülői házban is kamaszként, és amióta saját háztartást vezetek, nem okoz gondot a főzés, főételek elkészítése, de a sütés mindig közelebb állt hozzám. A főzés a napi rutint jelenti, a sütés, desszert készítés, viszont kikapcsolódás, alkotás, amiben mindig keresem az újdonságot. Nagyon nagy segítségnek tartom az internetet, ahol szabadon áramolhatnak a bevált receptek, technikák, fényképek, én is itt találtam rá sok mindenre, és ezért is jelentkeztem ide a Nosaltyra szakácsnak.

Végzettségemet tekintve formatervező művész vagyok, így számomra az ételek designja, megjelenése is nagyon fontos. Különösen igaz ez a desszerteknél, tortáknál, szeretjük a gusztusos, szép megjelenést, ugyanakkor ebben a témában rengeteg giccses darabot találni- illetve olyanokat ahol a szép kinézet az ízek rovására megy. Pontosan ezért találtam ki és terveztem meg egy díszítő sablon készletet, amikkel rengeteg technikát próbáltam ki, és rengeteg recepten teszteltem. Legfőképpen a kíváncsiság és az alkotás öröme hajt egy-egy új desszert elkészítésénél, de remélem emellett ötletet is tudok adni az ízléses és finom, (illetve a kevésbé kézügyesek számára is könnyen elkészíthető) süteményekkel és tortákkal. Így próbáltam egymás után a porral szórást, cukormázazást, mintás piskótát, mintás kekszeket és csokoládékat illetve a domború marcipánokat és kekszeket- a variációk száma pedig szerencsére végtelen. (A sablonok webshopban vásárolhatók, bárki számára elérhetők.)

Jómagam egy kicsi konyhában, profi felszerelések nélkül készítem ezeket, így bátran mondhatom, hogy bárki el tudja készíteni a szép desszerteket, ha időt és energiát szán rá.

Fontosnak tartom, hogy saját magam is sokat láttam anyukámat otthon foglalatoskodni a konyhában, így már a kicsi lányomat is megpróbálom bevonni azokba a műveletekbe, amikbe lehet. Véleményem szerint, ha valaki megteheti, akkor fontos, hogy maga készítse a háztartás ételeit, kétgyermekes anyukaként nem tartom lényegtelennek, hogy mit is eszik a család.

Legyen szerencséje minden kedves olvasónknak!

A férjemmel, ha nem tudunk elmenni itthonról, (mert a kicsi gyermekeink felügyeletét még nem egyszerű megszervezni), akkor itthon szoktunk „gasztro esteket” csinálni: kettesben főzünk valami különlegeset, kísérletezünk az ízekkel és azután szépen tálalva fogyasztjuk el. Ez azért is különleges, mert a hétköznapokban a főzés az én feladatom, így tehát ünnepi alkalom, amikor nem rutinból, hanem közösen beszélgetve készítünk, alkotunk.

A főzés és az étel összehoz valóban. Ezt már gyerekkorom óta hozom magammal, a családi közösséget a nagy ebédek, vacsorák összerántották, jóízű beszélgetések zajlanak ma is az asztalközösségben. Az ünnepek fényét pedig emeli a sok szép ünnepi étek és sütemény, és a gasztronómiai hagyományoknak is megvan a bája, ünnep teremtő ereje.

Visszatérve a desszertekre, én a könnyű, joghurtos, gyümölcsös, nem túl édes műfaj képviselője vagyok- és a megjelenésben sem szeretem az émelyítő dolgokat. Szeretem az egyszerűen elkészíthető, könnyed, finom recepteket, a frappáns megjelenést.

Szeretnék buzdítani mindenkit a gasztroajándékok készítésére- olyan megfizethetetlen ajándék a beletett munka és energia, amit az ajándékozott biztosan értékelni fog.