Mikor regisztráltam ezen az oldalon, eszembe se jutott, hogy egyszer én is lehetek aHét szakácsa. Úgy gondoltam, hogy ezt amegtisztelő címet csak olyan érdemelheti ki, aki sokkal jobban, sokkal többet, sokkal egészségesebbet főz, süt, mint én.
Mint mindenkinek, az első konyhai emlékem nekem is az édesanyám főztjéhez, sütijéhez kapcsolódik. Mindig úgy gondoltam, hogy én sose leszek olyan jó szakács, mint Ő. Édesanyám fiatalon meghalt, így az apuval maradtunk. Apu idővel elsajátította a főzés tudományát, de főleg olyan „emberes“ ételekét készített, amit aférfiak nagyon szeretnek: szalonna, kolbász, sonka, hurka, oldalas, csülök jó erős tormával, sok vöröshagymával, fokhagymával, újhagymával...ezt még ma is nagyon szeretem!
Aztán férjhez mentem, és unalmas lett a régi, betanult ételek állandó körforgása. Erre az oldalra azért regisztráltam, hogy újat tanuljak. Itt sikerült fortélyokat, tapasztalatokat gyűjtenem, amit most megköszönnék Nektek kedves szakácstársai: mindenkinek egy nagy köszönöm, minden egyes szakácsnak, hozzászólónak! Nélkületek most nem lennék itt! Formáltátok, alakítottátok az ízlésvilágom, az egészségesebb ételekhez való viszonyom. Sok új fűszer használatára buzdítottatok, a sok finom recept kipróbálásra csábított. Számomra kinyílt egy új, élvezetes világ, ami által (talán) én is jobb szakács lettem.