Sok szakáccsal ellentétben én nem szorgoskodtam a konyhában gyermekkoromban, de azért rám is ragadt egy-két dolog. A majonéz készítését nagyanyámtól tanultam, és a nálunk szorosan hozzá fűződő franciasalátát is - a mi verziónkban volt alma, burgonya és a levesben főtt tyúk melle is.

Harmincegy éve vagyok férjnél. Az első ebéd, amit főztem, és amit a férjem azóta is emleget, a tökfőzelék volt: azon kívül,hogy a legyalult tököt nem főztem meg, nem volt más baj vele. Szerencsére a gyermekeim már ügyesebbek nálam, igaz, eleinte mindig felhívtak, és akkor el kellett mondanom, hogy kell elkészíteni az adott ételt.

Fiam is otthonosan mozog a konyhában, nagyobbik lányom csodálatos kelt tésztákat és tortákat süt. A legkisebb lányom is elkezdett főzni. Meglepően jó érzékkel rendelkezik szintén. A tanácsom a többi szülőnek, hogy hagyják csemetéiket segédkezni - engem nem engedtek a konyha közelébe, aztán én sem a gyermekeimet.

Tanultam azért a hibáimból, mert az unokámmal mindent együtt kotyvasztunk. Gyurmát főzünk, tojást festünk, fürdőbombát készítünk. A tűzhelyhez nem engedem, hiszen csak négy éves, de sütésnél nagyon tud segédkezni. Ezek az alapok, később jöhet a többi.

Szeretek főzni. Mielőtt elkészítek egy új receptet, sok másikat is elolvasok és átnézem.Van ahol így, van ahol úgy írják, és volt, hogy nem sikerült a recept, de senkit nem hibáztattam. Legtöbbször olyanok ítélkeznek, akik egyetlen receptet sem töltenek föl. Tipikus, ha nem csinál semmit, akkor nem is ront el semmit. Nagyon sok szakácsnak nagyon sok munkája van benne! Szerintem nem ártana több tisztelet ezen az oldalon sem, de tény, hogy nagyon sok építő kritikát is lehet olvasni, további ötletekhez hozzájutni a kommentekben. Én ezért szeretem igazán a Nosaltyt: minden nap lehet tanulni valami újat, de nem mindegy, kitől és hogyan!