18 évesen, amikor férjhez mentem, kezdtem el "élesben" a főzést. Addig is mindig nagyon szerettem a konyhában sertepertélni. Gyermekkoromban apai nagyikám főzött nekünk. Nagyon szerettem neki segédkezni. Még nem értem fel a konyhaasztalt rendesen, így sámlira állva segítettem a tyúkot "boncolni" a vasárnapi ebédhez, és nagyon boldog voltam, amikor kis tojáskezdeményeket találtam benne. Nagyikám nagyon büszke volt rám, hogy milyen ügyesen szabdalom fel a tyúkot.
Nagyon szerettem az édességet már akkor is, ezért készítettem magamnak főzött csokikrémet. Persze akkor még nem tudtam, hogy vízgőz felett kellene csinálni, így egy kicsit darabos lett, hiszen a tojás megsült benne. De én azért jó étvággyal megettem, hiszen én készítettem. Amikor már kicsit nagyobb voltam, akkor a testvéreimnek én sütöttem a rántottát. Ők azt szerették, amit én sütöttem, mert az olyan szépen egyben volt.
Férjhez menésem után az első étel amit készítettem, a gombás hús volt. Akkor még nagyikám segített telefonon keresztül, hiszen nem volt gyakorlatom, és nagyon örültem, mert nagyon jól sikerült, és a férjem jó étvággyal megette a remekművemet, ami azóta is szerepel a gyakran készítendő ételek listáján.
Mi su? Misu!
Aztán szépen belejöttem a sütésbe-főzésbe. Mindig szívesen nézegettem a recepteket, és próbálgattam ki mindig újakat. Aztán egy idő múlva már saját ízlésemhez alakítgattam őket. A NoSaltyt keresztlányom, Eszti mutatta meg nekem. Először csak nézegettem a finomabbnál finomabb recepteket, aztán kinyomtattam őket (a lakás tele van kinyomtatott receptekkel, gasztronómiai újságokkal, és az általam "megálmodott" receptekkel). Sok receptet el is készítettem. Aztán arra gondoltam, hogy én is szeretném megosztani a családi és az általam "megálmodott" recepteket. Így bátorságot merítve beküldtem az első két receptemet, amelyek családi kedvencek.
Az első a töltött tök másként, amit édesanyám apai nagymamámtól tanult, aki szintén már örökölte ezt a családi receptet. A másik a tormás sonkatekercsem, ami már saját kreálmány, és családom nagyon szereti. Aztán az első kettőt követte még több mint háromszáz recept.
Torták Gonoszka1 konyhájából
A torták sütését viszont csak pár éve kezdtem el. Amire nagyon büszke voltam, az a dobos tortám, amit édesanyám születésnapjára készítettem, és a családom is elámult rajta, mert nemcsak jól nézett ki, hanem tényleg szuper finom lett. Szeretek recepteket saját ötlet alapján is készíteni. Ez nálam úgy működik, hogy egy recept vagy alapanyag meglódítja a fantáziámat, és elkezdek kombinálni. Ekkor leírom, és aztán még javítgatom, tökéletesítem. De van, hogy már az étel elkészítése közben is variálok rajta.
Egészséges étkek Gonoszkától
Az utóbbi időben próbálom az egészségesebb alapanyagokat is behozni az étkezésünkbe (kölest, zabot stb). És szerencsére ezek az ételek is nagyon finomak. Mivel nekem az egyik kedvencem a túró tejföllel, kitaláltam, hogy zablangalló alapra teszem rá, és így egészségesebb, mintha tésztával enném. Szerintem az nagyon fontos a sütésben-főzésben, hogy az ember merjen kreatív lenni, persze ez a tradicionális ételekre nem vonatkozik, mert ott szerintem a recepthez hűen kell elkészíteni.
Gonoszka a szörpök nagymestere
Még azt szeretném elmesélni, hogy a tócsnit azt mindig édesapám sütötte nekünk, így az a receptem tőle származik. És a rakott krumplim az édesanyám receptje, aki mindig így készítette nekünk, így ez egy "emlék" is. És végül, de nem utolsósorban köszönöm, és nagyon örülök, hogy engem is beválasztottak a hét szakácsának, amit nem is reméltem. És bízom abban, hogy akik megnézik a receptjeimet, és el is készítik a megtetszett receptjeimet, azoknak mind az elkészítésük, mind az ízük olyan örömet fog okozni, mint családomnak, és nekem.