Két héttel az államvizsgám előtt érkezett a Hét Szakácsa felkérés a NoSalty-tól, így némi haladékot kértem. Most azonban még furcsább helyzetbe kerültem: itt vagyok én, a frissen végzett „újságíró”, és életemben először fogalmam sincs, mit írjak. Hiába, sose kellett magamról írnom.

Szóval mit is mondhatnék? Notórius film- és sorozatfüggő vagyok, imádok olvasni, és zenét hallgatni. És persze szeretek sütni-főzni, még ha csak hobbiszinten is. Megnyugtat, és többnyire szó szerint is kikapcsol, mivel alapból rengeteget beszélek, azonban a konyhában a főzésre koncentrálok.

Bár anyukám és a nagymamáim is remekül főznek, kisebb koromban nem voltam az a fajta gyerek, aki a konyhában serénykedik. Később felvettem az „aki olvasni tud, az főzni is tud” mentalitást, ám egy-egy osztálybulira készített browniet vagy szülinapi pizzás csigát leszámítva ekkoriban sem mutattam fel sok mindent a gasztronómia terén.

Igazából az egyetem volt a vízválasztó, Pestre felkerülve „kényszerültem rá”, hogy főzzek. A puszta ténynél, hogy elkezdtem sütni-főzni, csak annak felfedezése volt meglepőbb, hogy rájöttem, nagyon élvezem ezt csinálni.

Általánosságban elmondható, hogy igyekszem egészséges és finom ételeket készíteni, és a lehető legtöbbféle ízvilágot kipróbálni. Megszállott szakácskönyv-gyűjtő vagyok, így mindig van honnan lesni recepteket, időről időre pedig saját ötleteimet is megpróbálom átültetni a gyakorlatba, változó sikerrel. És ugyan nem vagyok különösebben dicsekvő ember, de arra az esetre kifejezetten büszke vagyok, amikor megpucoltam egy homárt - finom homár thermidor lett belőle!