Cukor mindig legyen otthon. Bár gondolom, ez mindenkinek világos. Ki szereti keserűn a kávét, a teát vagy savanyún a paradicsomlevest. Cukorra szükség lehet gyakran, a főzéshez és különösen a sütéshez.
Van fehércukor, van barnacukor, van még barnább cukor és van méz. Mindezek más és más módon édesek. A fehércukor édes és kész, íze nem nagyon van. A barnacukor minél melaszosabb, annál több íze van, ezt vagy szereti az ember vagy nem. A méz pedig egy teljesen külön fejezetet érdemel, annyiféle van belőle, csakúgy mint a szintetikus édesítők vagy az egyre divatosabb xilit. Érdemes kitapasztalni, melyiket mihez szeretjük használni és többfélét tartani, többféle célra.
Tipp: a haladó kurzusban bővebben ejtünk szót a cukrok közötti különbségekről.
Az édes íz nagyon kellemes, rengeteg olyan ételben van cukor, amiről nem is gondolnánk. A cukor állítólag nem egészséges. Hizlal, amolyan felesleges kalória. Különösen nem egészséges a fehér (finomított cukor). Én azt vettem észre, hogy ha az általános süteményreceptekben a cukor mennyiségét elfelezem, akkor kapok olyat, ami nekem már nem túl édes, pont jó. Talán érdemes ezzel kísérletezni.
Karamellital recept
- A cukrot a kedvenc tejes lábosunkba elkezdjük főzni. Fakanállal és tejjel a kezünkben izgatottan várunk.
- A cukorral nem történik semmi. Várunk. A cukor elkezd kicsit olvadozni. Várunk.
- A cukor elkezd nagyon olvadozni. Várunk. A cukor elkezd enyhén barnulni. Nagyon figyelünk! A cukor elkezd nagyon barnulni, felöntjük tejjel.
- Sistereg, kihűl, megmerevedik. Kevergetjük. Szép lassan felolvad a tejben. A tej világosbarnás, sárgás lesz és finom. Karamellital lesz.
Háztartástan rovatunk cikkei itt >>