Véletlenek márpedig nincsenek. Az történt, hogy ráleltem egy hússal töltött gombócreceptre, ami nagyon, de nagyon megtetszett. Egy apró bibi volt csak, hogy szerezni kellett volna hozzá ragacsos rizslisztet. Nem lehetetlen küldetés ez, mert egy gyors guglizás után meg is van a válasz, hogy hol lehet kapni. Ezzel együtt a szombat reggeli tervezgetés során kiderült, nem lesz időm beszerezni a hozzávalókat, ha ezt a kaját szeretném megfőzni ebédre. Így aztán oda lett a lelkesedésem. Olyannyira, hogy aztán el is felejtettem az egész történetet, és a recept csak egy újabb könyvjelző maradt azon számtalan társa között, amelyeket a “Megfőzni” mappámba elmentettem. Innentől a sorsa meg volt pecsételve: sosem fogom megcsinálni.
Hetekkel később valaki újra eszembe juttatta, sőt, egy új, sokkal egyszerűbb megoldást kínált. Történetesen egy íráskurzuson összeverődött bandában a beszélgetés végén Mariann bedobta, hogy az ő anyukája isteni hússal töltött gombócokat készít.
A kaja kísértetiesen hasonlít a hortobágyi húsos palacsintára, csakhogy itt a töltelék olyan krumplis gombócba kerül, mint amilyen a szilvás gombóc is.
Ekkor rögtön villogni kezdett a jelzőfény az agyam hátsó részén, és összefutott a nyál is számban, amikor magam elé képzeltem a fogást. Szóval tudtam, hogy ezt már meg kell csinálni.
Végül aztán néhány napja Mariann rám írt a Facebookon, hogy nem tudja, emlékszem-e, de volt az a recept, aminél úgy felcsillant a szemem, és az anyukája pont a hétvégén főzte meg ezt a kaját. Gyorsan megírta a receptet, és küldött róla egy-két fotót is. Az univerzum egyszerűen nem hagyta, hogy ne készítsem el ezt a kaját.
Hát Mariann, nagyon köszönöm, hogy újra emlékeztettél rá, mert megfőztem a húsos gombócokat, és valami elképesztőn király ez a cucc. Viccen kívül az egyik legjobb kaja, amit az elmúlt időszakban készítettem, pedig nincs benne semmi trükk.
RECEPT
Hortobágyi húsos gombóc - Kattints!
Egy klasszik csirkepöri az alap, ami Mariann anyukájának tanácsára elképesztő mennyiségű hagymával van felturbózva. Pedig azt gondoltam, én aztán nem vagyok hagymaspúr, pláne, ha pörköltről van szó.
De hogy fele annyi hagymát tegyek bele, mint a hús mennyisége? Na ennyire még sose voltam bátor. Most viszont kipróbáltam, és azt mondom, ti is csináljátok így!
Nehezen tudom megmondani, mennyiben lesz más, de valahogy jobban összeáll az egész, és tényleg olyan bitang jó szaftot kapsz a végén, hogy besírsz. A tésztával kapcsolatban nekem az a titkom, hogy - amellett, hogy sárga héjú krumplit használok - pontosan fele annyi mennyiségű lisztet rakok bele, mint amennyi az áttört krumpli volt. Meg egy kanál zsír persze. Ha ezzel a módszerrel dolgozunk, nem kell a tésztába tojás, mert attól csak kemény lesz.
Az eredeti receptben nem volt meghempergetve a gombóc morzsában, de szerintem nagyon is jól áll neki. Főleg, hogy a morzsába kevertem pirított hagymát is. Már csak azért sem hagytam ki belőle, mert egy óriás kiszerelést kaptam a múltkor, és azóta mindenbe, mindenre és mindenhez pakolok belőle.
Ezt olvastad az ízHUSZÁR magazinon?
Bicepszdurrantó csirkeleves - különleges, mégis mindent megkapsz hozzá a közértben
