Elég sokáig halogattam a fagylaltgép beszerzését, de aztán be kellett ismernem, hogy nincs mese: ha igazán krémes és könnyen kanalazható fagylaltot szeretnék, akkor bizony szükség van egy masinára. Persze létezik egy-két módszer vagy recept, amellyel gép nélkül is működik a dolog, ilyen a tejfölfagyi, amit Dacotával alkottunk. Itt azért jártunk sikerrel, mert annyira zsíros az alap, hogy amikor kifagy, még akkor is krémes. A másik, ami nálam bevált, az ez a két hozzávalós móka, ami finom és szuper alternatíva, de mégsem az igazi. Azt pedig, hogy elkészítjük a krémet és betesszük a fagyasztóba, majd időnként átkeverjük, jobb ha el is felejtjük, mert a végén csak egy jégtömböt kapunk.

De mit tud a gép, amit nem lehet utána csinálni? A titok abban van, hogy megállás nélkül hűti a fagylaltalapot, és közben folyamatosan keveri is. Az eredmény pedig egy habos, könnyű, krémes és kristályoktól mentes, isteni fagylalt.

Nálam ez a feketeszezámos verzió volt az, amelynek láttán azt mondtam, hogy oké, ezért hajlandó leszek beruházni. Egyébként viszonylag jó áron beszerezhetünk egy fapados fagylaltgépet, én is egy ilyet vettem, mert amire nekem kell, hogy egy nyár alatt 5-6-7 alkalommal előbányásszam a szekrényből, hogy jeges hűsítőt csináljak, bőven megteszi.

Amikor elkészült, nem bántam meg - nem csalt a megérzésem, hogy ez pont jó lesz. Bár még sosem kóstoltam szezámos fagylaltot, de gondoltam, miért ne működhetne? Az íze egyébként kissé a mákot idézi, főleg miután ledaráljuk. A vaníliával együtt szuper páros, a haladó szint pedig az, ha a gombócok tetejét megszórjuk kevés nagy szemű tengeri sóval.

Ha elhagyjuk belőle a szezámot, akkor meg egy szuper fagylaltalapot kapunk, amit aztán úgy ízesítünk, ahogy csak szeretnénk! Tehetünk bele kicsivel több vaníliát, és már mehet is a brownie tetejére, vagy adhatunk hozzá kevés étcsokoládét, de turmixolt gyümölcsöket is!