A székelyek által egyszerűen táposoknak nevezett magyar turisták sokszor értik félre Erdélyt és az értékeit. Nekik megvan a saját erdélyképzetük. Valahogy így áll Kövi PálErdélyi lakomacímű könyvében; Az első korondi autós pihenőnél mosolyogva vásárolnak Kínából származó tálakat, vesznek kommersz pálinkát áfonyaszörppel felütve, majd otthon könnyes szemmel mesélik, hogyan érintette meg őket a táj. Mentségükre szóljon, hogy manapság mindenhol bombáznak minket "erdélyi kuriózumokkal", gondoljunk csak a szinte minden utcasarkon kapható, fagyival töltött kürtőskalács-szörnyekre, a rovásírással és székelykapus logóval ellátott termékekre, vagy ott van például a jégáfonyás sör is. „A Csíki-medence közkedvelt népi medicínája, szent hegyünk, a Hargita ajándéka” az áfonyás sör - áll a leírásban. Ezer százalékra mondom neked, hogy ha egy hargitai kocsmában te áfonyás sört kérnél, kiküldenének a jégre, hogy pofozzon a medve rongyosra.
Ha te nem akarsz tápos lenni, akkor jól figyeld meg, hol és mit veszel, eszel, iszol. Egy erdélyi csorba pl. akkor az igazi, ha egy eldugott kisváros egyetlen éttermében eszed, ahol körötted mindenki magyarul beszél, és az ablakon kinézve a Csíki-havasokat látod.
Az erdélyi parasztcsorba receptjét itt találod!
Az erdélyi konyha
Mindig is érzékeny, szerető odafigyeléssel viseltettem az erdélyi gasztronómia iránt. Nekem anyukám az Ábelből olvasott fel, nagymamámnak pedig minden történetében szerepeltek azok a hatalmas hegyek. Erdély gasztronómiáját sokszor mossák össze a románnal vagy a magyarral, és az erdélyi konyháról szóló eredeti feljegyzésekből, írásos emlékekből sem lehetne könyvtárat nyitni.
A történelem nem volt kegyes a térséggel, és a Ceaușescu-éra hiánygazdasága sem segített sokat. Nem hogy a medvehús, de még a marhahús sem volt beszerezhető alapanyag. És mégis, a háború után a Budapestről Londonba emigrált világhírű Egon Ronay étteremkritikus - akiről a Ratatouille (L’ecsó) című rajzfilm kritikusát, Anton Ego-t mintázták - , az erdélyi konyhát a világ legjobbjai között tartotta számon:
“mai gasztronómiatörténetünknek valójában három nagy konyhája van: a francia/észak-olasz, a kínai konyha; s harmadiknak, az erdélyi konyhaművészet.”
De térjünk most át egy másik, tévesen ősi erdélyi magyar fogásnak titulált ételre: ez aciorbă(ejtsd.: csorba). Ez az Erdély-szerte elterjedt tartalmas, savanykás leves a román konyhából ered.
Ahány konyha, annyiféle elkészítési módja ismeretes, így nem szeretnék kommentháborút indítani azzal, hogy 'hagyományos' parasztcsorbaként aposztrofálom főztömet. Édesanyám így készíti, az ő édesanyja is, és dédnagyanyám is.
A csorba
Zöldségek terén a klasszikus leveszöldségek mellett még borsóval, száraz- és zöldbabbal, káposztával turbózzák. Bármilyen húsból készülhet, de ha egyszer Erdélyben jársz, a pacalcsorbát feltétlenül kóstold meg!
A csorba sajátos ízét a korpacibere és a lestyán adja. Előbbi a savanyítás eszköze, és Romániában borș néven palackozva lehet kapni. Káposzta levével is savanyíthatjuk a levesünket, de a házilag előállított korpacibere, a citromos só, esetleg a lestyánecet is működik. A lestyán vagy más néven levestököm, löböstök, esetleg lóstya egy dél-ázsiai eredetű, vadon is megélő növény. Szárított verzióját nagyobb magyarországi hipermarketekben is lehet kapni, de ha valaki Romániában jár, érdemes cserepes verziót vásárolni belőle, mert mint minden zöldfűszer, ez is jobb, ha friss.
Ha olvasnál Erdélyről és az erdélyi gasztronómiáról, akkor vedd kezedbe Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvét, ami lírai esszék gyűjteménye, szakácskönyvnek álcázva. Ehhez a cikkhez is több frappáns szófordulatot adott. A könyvről bővebben itt olvashatsz!
Ha érdekel Erdély, ezeket is érdemes megnézned:
Ezeket olvastad már?
Pityókás kenyeret készített nekünk egy erdélyi hölgy - VIDEÓ
Erdélyi házikenyérből nincsen két egyforma, de két dolog közös bennük, hogy isteni finomak és hogy csupa-csupa szeretettel készülnek. Nézzétek meg, pontosan hogyan!
Hajnal Stefi14 nagyon tipikus ERDÉLYI étel, amiért csak megőrülni lehet
Az erdélyi ételek, legalábbis azok, amiket a legtipikusabbnak és klasszikusabbnak tartunk, gazdag ízvilágú, házias, szeretettel teli fogások, amelyeket csak szeretni lehet.
Nosalty