A november szó a latin novem, vagyis a kilenc szóból ered, mivel eredetileg a római naptárban az év kilencedik hónapja volt. A hó eleje, halottak napja és mindenszentek a megemlékezésé, de Márton-napot követően a párra vágyók voltak soron.
November 25. - Katalin napja
A legismertebb Katalin napjához fűződő mondás, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog, vagyis ha Katalin napján esik, a karácsony hideg és száraz lesz, azonban számos más néphagyomány is kötődik ehhez a naphoz. Katalin napján nem volt szabad a malomban őrölni, kenyeret sütni, szántani, sem a lovakat a kocsiba befogni.
Régen Katalin napján jósolták meg a lányok, mikor lelnek párra, és különböző praktikákhoz is folyamodtak. Kedvelt jövendölési forma volt a katalinág: a hideg ellenére a lányok mezítláb loptak ágat egy gyümölcsfáról, amit vízbe tettek, és akinek kizöldült karácsonyig, annak már közel volt a menyegzője. A házasulandó legények is jósolhattak maguknak: párnájuk alá egy leány lopott blúzát tették, és azt tartották, a ruhadarabbal a fejük alatt megálmodhatták ki lesz a mátkájuk. Aki nem akart csenni, az Katalin napján egyszerűen böjtölt, hogy aztán éjjel, álmában megláthassa leendő feleségét.
Ez is érdekelhet!
Balekavatás és leánykifőzés – Így avatták felnőtté régen a fiatalokat
Alexandriai Szent Katalin előkelő családból származott, és nemcsak kiemelkedően művelt volt, de a végletekig kitartott a keresztény hit mellett. Még akkor sem ingott meg, amikor Maxentius császár bálványimádatra kényszerítette. Okos érveire felfigyelt az uralkodó, felajánlotta neki maga mellett a trónt, azonban Katalin ezt visszautasította. A dühös és sértett császár börtönbe záratta, kínoztatta, azonban hitét nem törte meg. Egy alkalommal kerékre erősített késekkel akarta megölni, azonban a kerék darabjaira tört. Katalin a kivégzése napjáig védte azt, amiben hitt, így az ügyvédek, a teológusok, a filozófusok, a tanulók és a tanárok védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjében is Katalin látható.
November 30. - András napja
András napjához is számos pártaláláshoz köthető hiedelem kapcsolódik. Ugyanúgy, ahogy Katalin napján a fiúk csenték el a lányok blúzát, András napján a leányoknak kellett megszerezni egy legény gatyáját, a párnájuk alá tenni, és várni, hogy álmukban megjelenjen jövendőbelijük. Ezen a napon a leányok a fonókban ólmot öntöttek, aminek formájából leendő párjuk foglalkozására következtethettek. Azért, hogy megtudják férjük nevét, gombócot főztek: a még nyers gombócba papírfecnire írt fiúneveket tettek, feltették főni, és amelyik gombóc először jött fel a vízfelszínre, az mutatta a leendő mátka nevét.
Gombócreceptek:
Szilvás gombóc 5. - zsírral
A szilvás gombócot szerettem gyerekkoromban, de nem tartozott az első számú kedvenceim közé. Ma már előkelőbb helyen szerepel, de így is ritkán készítem, pedig szeretek vele ...
Nagyim és Anyukám zsemlegombóca
Mi általában vadas marhához szoktuk készíteni. És általában Édesanyám készíti, aki a Nagyitól tanulta, és mi pedig Édesanyámtól. Időnként rávesszük Édesanyámat, hogy ...
Gőzgombóc Petruska konyhájából
Már régóta ki akartam próbálni ezt a finomságot. Egy tavalyi Gyöngy magazinban találtam is egyet, ezt javítottam fel egy kicsit. Fiam a kakaósat szereti, én a lekvárosért rajongok.
Aki sem lopni, sem főzni nem akart, elég volt csak fülelnie: amelyik irányból a kutyákat ugatni hallotta, onnan várhatta a párját is. Az már egy másik kérdés, hogy faluhelyen minden háznál volt kutya.
Úgy tartották, hogy ha András napján a legény, vagy a leány egész nap böjtöl, nem vesz magához mást, csak 3 szem búzát, valamint 3 korty vizet és imádkozik, akkor éjjel meg fogja látni leendő szerelmét. Azokon a településeken, ahol farkastámadásoktól tartottak, az ajtókat bedörzsölték fokhagymával, az ollókat pedig összekötözték, hogy a farkasok ne vigyék el a jószágokat.
A kereszthalált halt Szent András egyike volt Jézus 12 apostolainak. A józan gondolkodású és kulturálisan nyitott apostol a világ azon országaiban térített, ahol a kereszténység legkevésbé volt elfogadott, járt Ázsiában, és a legendás, szigorú törvényeikről is ismert szkítáknál is. Halálát Pátriában lelte, ahol az uralkodóval folytatott hitvitája után „X” alakú keresztre feszítették, amit azóta Andráskeresztnek hívnak.
Ezeket olvastad már?
Palócleves: a városi leves, ami nem látta Palócföldet
A palóclevest nem a palócok kevergették a bográcsukban, hanem Gundel készítette az egyik legnagyobb magyar írónk tiszteletére.
Petrás Gabriella
Evőeszköz-történelem: a villa, mint a szexuális kicsapongás jele
Az ókori rómaiak a kezüket az apródok hajába törölték, a középkorban pedig ördögi eszköznek tartották a villát. Érdekes és furcsa étkezési szokások a múltból.
Petrás Gabriella
Csutkababa, nádsíp és csúzli – Filléres gyerekjátékok nagyszüleink idejéből
Kukoricaszárból hegedű, csutkából baba, fűzfából síp – Így játszottak régen a falusi gyerekek.
Petrás Gabriella
Tudod, mi az a fabatka? És vajon hogyan ordít a...
Régi szólásaink nagy részét még ma is minden nap használjuk, de a legtöbbről mégsem tudjuk, mit jelentettek eredetileg. Ismerd meg a legnépszerűbb szólásaink történetét!
Petrás Gabriella
