A friss gyömbér vásárlásakor szerencsére több külső és belső jellemző van, ami alapján tudunk határozni a gyökér frissességéről. Ahogy a növény öregszik, nemcsak kívülről változik meg, de jelentősen veszít kellemesen csípős ízéből, a belseje pedig egyre szálasabb lesz, nehezebb lesz vele dolgozni. Ahhoz, hogy mindig a legszebb friss gyömbér kerüljön a kosarunkba, hagyatkozzunk a lenti tanácsokra.
Segítenek az érzékszerveink
Szerencsére nem kell teljesen vakon repülnünk: mint a legtöbb friss zöldség és gyümölcs esetében, a gyömbér vásárlásakor is használjuk a szemünket, az orrunkat és a kezeinket.
A jó gyömbér pucolás nélkül is erőteljes illatokat áraszt. Szagoljuk meg az adott darabot, hogy biztosak legyünk a frissességében.
Figyeljük meg a kinézetét is. A héj legyen feszes és fényes, semmiképpen ne legyenek rajta ráncok vagy sötétebb foltok. Szintén kerüljük a puha, gumiszerű gyökereket, ezek ugyanis már az öregebb végén vannak a spektrumnak.
Egy másik ismertetőjele a friss gyömbérnek, hogy a héja nagyon vékony, szinte a körmünkkel fel tudjuk sérteni. A vastag héj alatt várhatóan szálas, kissé erjedt zöldség rejlik, amit már lehetetlen felhasználni.
A gyömbér próbája a törés
A legtöbb boltban nagyobb darab gyömbérekkel fogunk találkozni, és elsőre bármilyen szokatlannak tűnik a „rongálás”, nyugodtan törjünk le ezekből kisebb darabokat. Általában találhatunk kisebb-nagyobb elágazásokat, amik megegyeznek a mennyiséggel, amire nekünk szükségünk lesz.
Azért is jól tesszük, hogy eltörjük a gyömbért, mert ezáltal biztosak lehetünk a frissességében: amelyik gyökér kissé ellenáll, és szinte pattanva törik, az átment a próbán. A könnyen elhajló, ruganyos gyömbért kerüljük.
Néhány szó a tárolásról
Ezen a ponton valószínűleg már a kezünkben tartjuk a legtökéletesebb, legaromásabb gyömbért. És hogy ez így is maradjon, egy bizonyos módon kell tárolnunk otthon. Ez pedig attól függ majd, hogy milyen gyakran főzünk vele.
Amennyiben csak egy ételhez kell egy egészen kis mennyiség, vegyünk csak annyit a boltban, és ne többet. A főzésig tartsuk szobahőmérsékleten, jól szellőző helyen.
Ha rendszeres gyömbérfogyasztók vagyunk, és nem akarunk folyamatosan a boltba szaladgálni a zöldségért, vegyünk egy nagyobb darabot, majd tároljuk a hűtőben, egy légmentesen zárható zacskóban vagy dobozban. Mindig annyit törjünk le belőle, amennyi kell, és a maradékot tegyük vissza a hidegre.
Akár le is fagyaszthatjuk az egész gyökeret, és amikor szükségünk van rá, lereszelhetünk vagy levághatunk belőle egy kis részt. Azonban a fagyasztással elveszhet némi aroma és fűszeres erő, ezért inkább maradjunk az első két módszernél.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Minden zöldséghez és gyümölcshöz van pár szavunk:
