A diabétesz, vagyis cukorbetegség a 20. század nagy népbetegségei közé tartozik (november 14-e a diabétesz világnapja). Középkori feljegyzésekből tudjuk, hogy évszázadokkal ezelőtt is létezett, de sajnos mára a jóléti társadalmak egyik leggyakoribb egészségügyi problémájává nőtte ki magát.
Mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki cukorbetegségben szenved, mégsem ismerjük eléggé, hiszen akkor tennénk az ellen, hogy a statisztikák tovább nőjenek. De mit is kell tudnunk róla?
Cukorbetegség akkor alakul ki, ha a szervezet glükóz – polgári nevén szőlőcukor – feldolgozásába hiba csúszik. Amikor valamilyen szénhidrátot veszünk magunkhoz, a szervezetünk különböző részekre bontja azt, többek között glükózra. Ezzel egy időben a hasnyálmirigyünk inzulint – egy speciális hormont – termel, amelynek az a feladata, hogy megnyissa a sejteket, hogy azok a glükózt felvéve, energiát kapjanak. Mindeközben még a máj is termel némi glükózt, ha ne adj Isten, valami probléma történne – böjt, éhezés, szénhidráthiány –, a vér cukorkoncentrációja (a vércukorszint) normális maradjon.A betegség egyik típusában a szervezet nem ismeri fel az inzulint termelő sejteket, és elpusztítja azokat. Ha nincs inzulin, nincs, ami bejuttassa a sejtekbe a glükózt, így azok a vérben maradnak. Mivel emellett a máj is termeli a szőlőcukrot, a vér cukorkoncentrációja megnő, és állandósul a magas vércukorszint. A betegségnek ez a fajtája általában gyermek vagy fiatal felnőtt korban alakul ki, ha időben észreveszik, kezelhető, kis odafigyeléssel pedig abszolút szabályozható.
A cukorbetegek 90 százaléka azonban a kettes típusú diabéteszesek táborába tartozik. A magas glikémiás indexű szénhidrátok, mint a fehér liszt és a cukor, hamar lebomlanak a szervezetben, így gyorsan és tartósan megemelik a vércukorszintet. Ez arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy több inzulint termeljen. Sok év kitartó munkája után a sejtek besokallnak a nagy mennyiségű cukortól, kezdenek ellenállni az inzulinnak, nem nyitják ki a „kaput”, a cukor nem jut be a sejtekbe, a vérben marad. Mivel a szervezet érzékeli, hogy a vér cukorkoncentrációja magas, még több inzulint termeltet a hasnyálmiriggyel. Így már inzulinból is rengeteg van a vérben, a sejtek pedig ellenállnak – mi történik akkor a sok cukorral? A zsírszövetek befogadják a cukrot, a vérből eltűnik hirtelen, leesik a vércukorszint, és a folyamat kezdődik elölről – csak közben jó pár kilóval megnő a testsúlyunk.
Aztán egy idő után a hasnyálmirigy feladja a szélmalomharcot, és nem termeli többé a sejtnyitogató hormont. A rendkívül súlyos, esetenként halálos kimenetelű, kettes típusú cukorbetegség megelőzhető, korai szakaszban pedig visszafordítható. Ehhez azonban megfelelő táplálkozásra van szükség, vagyis olyan ételeket kell fogyasztani, melyek kismértékben és lassan emelik a vércukorszintet. Ilyen például az avokádó, a brokkoli, a káposztafélék, a húsok (halak is), sajtok.
Itt találhatók cukorbetegeknek való receptek! Rovat korábbi cikkei:Tejmentesre tervezveA makrancos babPakóra, tempuraBorstalanság
Diétás töltött paprika - reform
Imádom a töltött paprikát, ideje volt kipróbálni, milyen light verzióban. Mondhatnám tökéletes, nekem jobban ízlik, mint a hagyományos. Az igazi töltött paprika gombócába rizst ...
Gyümölcskenyér - update 1-es
Reggeli előtt álltam még és a hűtőbe nézve észrevettem, hogy az eper egy picit már romlásnak indult. Gondoltam gyorsan összedobok valami kalácshoz hasonló édességet. Ez készült ...
Túrógombóc 11. - cukor nélküli
Családunk egyik régi kedvence. Apukám sajnos cukros volt (sajnos már nem lehet köztünk), édeset nem nagyon ehetett, így mindig nagyon örült, ha túrógombóc volt, mert mivel nincs cukor az ...
