Ma már akkor is esélyünk van a túlzott cukorfogyasztásra, ha üresen isszuk a kávénkat, a teánkat. Az élelmiszeripar - különösen a félkész-, késztermékek piacán - nagyon gyakran használja a cukor valamilyen formáját termékeinek ízesítésére.
A WHO tavaszi ajánlásában az eddigi, a napi energiaszükséglet legfeljebb 10%-át kitevő hozzáadott cukorfogyasztási ajánlása mellett további cukorfogyasztási szigorításra tesz javaslatot, mely szerint érdemes lenne a teljes napi energiabevitel 5 százalékára csökkenteni a még elfogadható hozzáadott cukor mennyiségét. Az okok között szerepel egyrészt a világjárványként terjedő elhízás visszaszorítása, és nem mellesleg a fogaink épségének megőrzése is.
Az élelmiszerek egy része magában is tartalmaz cukrot (pl. gyümölcsök, tejtermékek), de ez a természetes cukortartalom nem tartozik a "hozzáadott cukor" kategóriába, és bár ebben a formában sem fogyasztható korlátlanul, a WHO által javasolt 5-10%-os korlátozásba ez a cukortartalom nem értendő bele.
Hozzáadott cukor az, amelyet az élelmiszeripar a termékek gyártása során tesz bizonyos termékekbe. És bár nagy örömömre egyre többen olvassák el a termékek címkéjén az összetevőlistát, nem mindig ismerhető fel a listában laikusok számára is egyértelműen a cukor.
Az élelmiszerek édesítésére természetes és mesterséges édesítőszereket használnak, ezek közül most nézzük meg azokat, amelyek energiát adnak, és gyakran használatosak.
Olvastad már?
Az egészséges étrend tényleg drága?
Természetes eredetű édesítőszerek:
- A legkedveltebb és leggyakrabban használt a cukor, amely kémiai szerkezetét tekintve glükózból és fruktózból áll. Találkozhatunk a kristálycukor, finomított cukor, fehér cukor, szacharóz vagy invertcukor elnevezéssel, az eredet szerint lehet répacukor, nádcukor vagy juharcukor.
- A barna cukor gyakran csak annyiban különbözik a fehértől, hogy a gyártás során a finomítást egy korábbi szakaszban leállítják és melaszt adnak hozzá. A nádcukorból készült barna cukroknak más, jellegzetes az ízük, ilyen a turbinado, a demerara vagy muscovado.
- Mézet szintén használ az élelmiszeripar, energiatartalma kicsit alacsonyabb (340 kcal/100 g), mint a cukoré (400 kcal/100 gramm), de az édesítőereje kisebb, kb. 80 %-a a cukorénak.
- A csicsókasűrítmény inulint tartalmaz, 95%-a fruktóz.
- Az agaveszirup fruktózt és glükózt tartalmaz, csak úgy, mint a sima cukor.
- A juharszirupot jellemzően Észak- Amerikában vagy Kanadában állítják elő, glikémiás indexe 54 körüli, alacsonyabb a cukorénál.
- A keményítőszörp összetevője nagyrészt glükóz és dextrin, valamint maltózt is tartalmaz.
- A glükóz-fruktózszirup gyakorlatilag folyékony cukor.
Mesterséges édesítőanyagok, melyek energiát is tartalmaznak:
- A cukoralkoholokra (pl. xilitol, maltitol, sorbitol) jellemző, hogy nagyobb mennyiségben (20-30 gramm) fogyasztva emésztőrendszeri panaszokat, puffadást, hasmenést okozhatnak. Általában por alakúak, ezért az élelmiszeriparban jól használhatóak: szorbit (E420), mannit (E421), izomalt (E953), maltit (E965), laktit (E966), xilit (E967), eritrit (E968).
- A fruktóz vagy más néven gyümölcscukor a természetben a gyümölcsökben és a mézben is megtalálható. Az ipar kukoricából állítja elő, találkozhatunk vele fruktózszirup és kukoricaszirup néven is.
Nagy valószínűséggel az senkit sem lep meg, hogy a gumicukor összetevői között az első helyen cukrok (pl. répacukor, szőlőcukor, invertcukor) állnak, de sok olyan élelmiszer van, amelyben nem számítunk jelentősebb mennyiségű cukorra. Érdemes böngészni a címkéket az üdítőkön, az energiaitalokon, a szószokon, önteteken, az ízesített tejtermékeken, a reggelizőpelyheken, de akár a felvágottakon is!
