Április 22-e a Föld napja, mely a Föld természeti környezetének megóvására hivatott felhívni a figyelmet világszerte. Egyre többeknek világos, hogy a jelenlegi mezőgazdasági struktúra, a 21. század emberének életmódja és a rohamos népességnövekedés hosszú távon nem fenntartható. A koronavírus megjelenése és az orosz-ukrán háború előtt ez, vagyis a klímakatasztrófa uralta a közbeszédet, hiszen egy olyan folyamatnak vagyunk a részesei, ami nem visszafordítható, ellenben, ha sikerül érdemben változtatni a szokásainkon, azzal sokat tehetünk azért, hogy a bolygó még sokáig élhető maradjon.
A fő probléma, hogy egyre kevesebb megművelhető föld áll rendelkezésre, az ipari állattartás az egyik fő pillére a nagy mértékű szén-dioxid-kibocsátásnak, ami egyrészt rengeteg vizet is felemészt, másrészt az egyre növekvő populáció ellátása rengeteg energiát igényel. Ha ez nem lenne elég, emellett egyre több kutatás támasztja alá, hogy bár a vörös húsok remek fehérjeforrások, a nagy mértékű fogyasztásuk növeli a szívbetegségek és a rák, kifejezetten a vastagbélrák kialakulásának az esélyét.
Együnk jól!
Az EAT nonprofit szervezet és a nagy múltú tudományos lap, a Lancet nemzetközi biztossága 2019-ben publikált egy közös tanulmányt, amely a bolygó- vagy klímadiétáról (planetary health diet) szól, vagyis egy olyan fenntartható étrendről, amely egyszerre jó az embernek és a bolygónak is hosszú távon.
Ezt a speciális étrendet úgy alakították ki, hogy egészségügyi és klímaszempontból is értékes legyen: figyelembe vették a vadon élő állatok kizsákmányolását, a vizek szennyezését, az energiafelhasználást, károsanyag-kibocsátást, és az emberi szervezet számára szükséges alapvető forrásokat is.
Bár az étrend alapvetően növényi alapú, nem feltétlenül vegetáriánus vagy vegán, mert kis mennyiségben ugyan, de belefér valamennyi tejtermék, hús és hal is: radikálisan csökkenti az állati eredetű élelmiszereket, és hasonlóan lehet beépíteni a hétköznapi étkezésbe, mint a flexitáriánus vagy reduktariánus diétákat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Sokkal egyszerűbb, mint amilyennek a számok alapján tűnik. Napi 2500 kalóriabevitelre számolták ki az alábbi mennyiségeket. A napi ajánlás:
- 300 gramm zöldség
- 200 gramm gyümölcs
- 230 gramm teljes kiőrlésű gabona
- 250 gramm tej vagy tejtermék
- 125 gramm hüvelyes és olajos magvak
- kb. 15 gramm marhahús vagy 30 g csirke
- ezen kívül kisebb mennyiségben magas keményítőtartalmú zöldségek (pl. burgonya), némi hozzáadott cukor és olaj szerepel benne.
Ez így, ebben a formában egyértelműen borzalmasan hangzik, szinte követhetetlennek, ezért sokkal jobb, ha egy heti mennyiségben gondolkodunk. Egy hét alatt így belefér akár egy marhaburger, néhány tojás, sült csirke, de még egy gulyás is. A fő energiaforrást a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, olajos magvak, hüvelyesek és gyümölcsök jelentik.
Vöröslencse dahl
Tipikus indiai kaja, dahl névre hallgat, és ahány ház, annyi recept. Barátom anyukájától kaptam ezt a verziót, azóta heti rendszerességgel elkészítem. Ami a legjobb, gluténmentes és ...
Kókuszkrémes zöldborsófőzelék Főzelékes Feritől
A főzelékek mindig megosztóak, néha el sem hisszük, hogy létezik belőlük ehető verzió. Szatmári Feri régóta cáfol rá erre a feltevésre. Ezt az isteni borsófőzeléket feltétlenül ...
Céklás humusz ropogós pitával
Kolléganőmtől kaptam egy nagy fej céklát. Ahhoz kevés volt, hogy savanyúságot készítsek belőle, de a céklás humuszt már régen ki akartam próbálni. Nemcsak a színe gyönyörű, de az ...
Kár lenne csak amiatt nem kipróbálni, mert a napi bontás egész egyszerűen ijesztően matekozósnak tűnik, amit egy dolgozó ember nem tud betartani. Dehogynem!
A hüvelyesek (borsó, babok, csicseriborsó, lencsék) laktatóak, változatosan elkészíthetők, teljes kiőrlésű gabonákat is elképesztően sokféle módon lehet variálni, ha pedig követjük a szezont, akkor jó minőségű, friss zöldségeket és gyümölcsöket sem lesz nehéz beszerezni.
Nem kell teljesen lemondani minden húsos ételről, belefér még a pacalpörkölt is néha, hiszen ez a fajta étrend inkább iránymutatás arra, hogyan lehet másképp, tudatosan, átgondoltan étkezni anélkül, hogy beleszakadnánk a logisztikába.
Ha pedig ezt mind lokálisan sikerül megoldani, tehát a tudatos étkezés alatt nem a superfoodvonatra ülünk fel a sok ezer kilométeren át szállított avokádóval, chiamaggal meg gojibogyóval, akkor azzal már egyénileg is sokat tehetünk a racionálisabban felépített étkezési szokások kialakításáért.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
