Fokhagyma, a magyar ember vágyfokozója, betegségűzője és legszeretettebb fűszere

A legtöbb magyar ember ereiben nem egyszerűen vér, hanem fokhagymás vér csörgedezik. A fokhagyma szeretete eldőlt már a születésünk pillanatában. 

Persze nem csak mi, magyarok, hanem a világ más táján is élnek lelkes fokhagyma rajongók. A története pedig egészen az ókorig nyúlik vissza, számos legenda, babona kapcsolódik hozzá.

Vőlegény zsebébe, újszülött bölcsőjébe

A fokhagymához számos hagyomány és hiedelem kapcsolódik a népi hagyományban. Régen fokhagymát rejtettek a küszöb alá azért, hogy távol tartsák az ártó szellemeket, a fokhagymafüzért pedig a boszorkányok ellen használták. Az újszülött csecsemők bölcsőjébe is tettek az aromás fűszerből, hogy egészséges legyen, az esküvőn a vőlegény zsebébe rejtették, hogy biztosítsa a termékenységet, és a gyermekágyi lázban szenvedő anya lepedője alá rejtették, hogy meggyógyuljon.

A paraszti háztartásokban karácsonykor sem maradhatott el: mézes fokhagymával indították az ünnepi vacsorát. A székelyek a makacs, rátarti emerre azt mondják:

Úgy viselkedik, mint aki fokhagymát evett.

Afrodiziákum gyanánt is működik

Pestis idején maszkokban tárolták

A fokhagymához azonban nemcsak babonák kapcsolódnak: az egészségre gyakorolt hatása miatt már ősi sumér írásokban, és egyiptomi hieroglifákban is szerepel, mint baktériumölő, fertőzések elleni gyógyító fűszer.

Az értágító, gombaölő fokhagymát a sumérok bélféregre, szívre, daganatra, fejfájásra, női bajokra alkalmazták. Hippokratész fokhagymával kezelte a sebeket, a görög katonák az izmaikat kenték vele, és az írások szerint Egyiptomban a piramis építői is fokhagymát rágtak. Fokhagymával enyhítették a fogfájást és a fülfájást is, sőt, még a tébolyult ember talpát is fokhagymával dörzsölték be.

A középkori nagy pestisjárványok idején az orvosok bizarr maszkot hordtak: a hosszú, csőrös álarcban rozmaring, levendula, rozmaring, zsálya, kakukkfű, valamint fokhagyma kapott helyet, mint a fertőzésektől óvó gyógynövények.

A csőrben tárolt gyógynövények óvták az orvosokat a pestisjárvány idején

A népi gyógyászat legsokoldalúbb gyógynövénye

Azt, hogy Magyarországra mikor is került, pontosan nem tudni, azonban egy 14. századi leírásban már szerepel, mint 'fog hagma', ami egyes források szerint azért kapta ezt a nevet, mert úgy sorakoznak a gerezdek a héjban, mint a fogak a szájban.

A népi orvoslás úgy tartotta, hogy holdfogyatkozáskor kiűzi a gyerekekből az élősködőket, erősíti az immunrendszert, használták megfázás, nátha és köhögés ellen. De részegség ellen, és potencianövelőként is alkalmazták. Egy 18. századi leírás szerint a mezei munkások azért ették, hogy ne másszanak rájuk a bogarak, rovarok, amikor a földön pihennek.

A 16. században úgy tartották, hogy ugyan a gyomornak árthat és szomjúságot idéz elő, de a mérges kígyók és veszett állatok harapása ellen jó. Gyógyítottak vele csömört, disznóhájjal elkeverve pedig a hurutot oldották. 1858-ban a nyugati orvoslásban is megjelent, amikor Pasteur bebizonyította az antibakteriális hatását, az I. világháborúban még az elfertőződött sebeket is fokhagymával kezelték.

A fokhagyma az irodalomban

De a fokhagyma az irodalomban is megjelenik: Dumas rajongott a fokhagymáért, és töménytelen mennyiségben ette, de Giovanni Boccaccio Dekameronjában is kap egy epizódszerepet a fűszer, amikor a plébános friss fokhagymát küld a menyecskéknek. Krúdy mint betegségek elleni gyógyszer említi, valamint a zsebben hordott fokhagymának tulajdonítja az öreg zsidók hosszú életkorát. AzÁlmoskönyv szerint ha a szegény ember álmodik fokhagymával, az szerencsét jelent, a gazdagra viszont szerencsétlenség vár.Berda József, a haspók író lacipecsenyéről álmodott, ahol a karaj, a kolbász a véres és a májas hurka kétméteres tepsikben illatozott a fokhagymától.

Persze, nem rajongott mindenki a fokhagymáért. A római elit például ki nem állhatták az illatát, és aki fokhagymát evett, nem mehetett be a templomokba. A 13. században X. Alfonz kasztíliai király egyenesen kitiltotta az udvarából a fokhagymaszagú lovagokat. Shakespeare sem osztozott a fokhagyma szeretetén: szerinte sem színésznek, sem nemesnek nem való.

Mikszáth Kálmán az Ez a ház eladó című novellájában kenyértöréshez is vezet a fokhagyma: az egy házban élő régész, a költő és a zenész olyannyira nem jutott dűlőre, hogy fokhagymás, vagy a nélküli étel kerüljön-e az asztalra, hogy inkább a házeladás mellett döntöttek.

Ezeket olvastad már?

via és via és via

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Receptverseny

MUM, de jó! Bosch Ünnepváró Receptverseny indul

Van egy ünnepi recepted, aminek az elkészítéséhez több konyhai eszközt is használsz? Minél izgalmasabb a folyamata, annál nagyobb az esélyed, hogy nyerj egy Bosch konyhai robotgépet a most induló receptversenyünkön, görgess, és nézd meg a részleteket!

Legújabb receptek

Gyümölcskenyér

Ha könnyen és gyorsan szeretnétek emlékezeteset villantani, akkor ez a gyümölcskenyér kapóra jöhet. Nálunk most aszalt vörösáfonya, cukrozott gyömbér, aranymazsola, dió és étcsoki ...

Baileys házilag

Ha szeretitek az édes-selymes krémlikőröket, akkor az idei karácsonyi ajándékotok magatoknak legyen az, hogy elkészítitek házilag. Ugyanis sokkal-sokkal finomabb és aromásabb lesz, ...

Csülök sörben sülve

A sörben sült csülök fejedelmi fogás, ráadásul jó kiadós is. Érdemes egy nappal a sütés előtt bepácolni a húst, hogy az ízek jól átjárják és finom szaftos, omlós legyen. Ameddig ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...