Fokhagyma, a magyar ember vágyfokozója, betegségűzője és legszeretettebb fűszere

A legtöbb magyar ember ereiben nem egyszerűen vér, hanem fokhagymás vér csörgedezik. A fokhagyma szeretete eldőlt már a születésünk pillanatában. 

Persze nem csak mi, magyarok, hanem a világ más táján is élnek lelkes fokhagyma rajongók. A története pedig egészen az ókorig nyúlik vissza, számos legenda, babona kapcsolódik hozzá.

Vőlegény zsebébe, újszülött bölcsőjébe

A fokhagymához számos hagyomány és hiedelem kapcsolódik a népi hagyományban. Régen fokhagymát rejtettek a küszöb alá azért, hogy távol tartsák az ártó szellemeket, a fokhagymafüzért pedig a boszorkányok ellen használták. Az újszülött csecsemők bölcsőjébe is tettek az aromás fűszerből, hogy egészséges legyen, az esküvőn a vőlegény zsebébe rejtették, hogy biztosítsa a termékenységet, és a gyermekágyi lázban szenvedő anya lepedője alá rejtették, hogy meggyógyuljon.

A paraszti háztartásokban karácsonykor sem maradhatott el: mézes fokhagymával indították az ünnepi vacsorát. A székelyek a makacs, rátarti emerre azt mondják:

Úgy viselkedik, mint aki fokhagymát evett.

Afrodiziákum gyanánt is működik

Pestis idején maszkokban tárolták

A fokhagymához azonban nemcsak babonák kapcsolódnak: az egészségre gyakorolt hatása miatt már ősi sumér írásokban, és egyiptomi hieroglifákban is szerepel, mint baktériumölő, fertőzések elleni gyógyító fűszer.

Az értágító, gombaölő fokhagymát a sumérok bélféregre, szívre, daganatra, fejfájásra, női bajokra alkalmazták. Hippokratész fokhagymával kezelte a sebeket, a görög katonák az izmaikat kenték vele, és az írások szerint Egyiptomban a piramis építői is fokhagymát rágtak. Fokhagymával enyhítették a fogfájást és a fülfájást is, sőt, még a tébolyult ember talpát is fokhagymával dörzsölték be.

A középkori nagy pestisjárványok idején az orvosok bizarr maszkot hordtak: a hosszú, csőrös álarcban rozmaring, levendula, rozmaring, zsálya, kakukkfű, valamint fokhagyma kapott helyet, mint a fertőzésektől óvó gyógynövények.

A csőrben tárolt gyógynövények óvták az orvosokat a pestisjárvány idején

A népi gyógyászat legsokoldalúbb gyógynövénye

Azt, hogy Magyarországra mikor is került, pontosan nem tudni, azonban egy 14. századi leírásban már szerepel, mint 'fog hagma', ami egyes források szerint azért kapta ezt a nevet, mert úgy sorakoznak a gerezdek a héjban, mint a fogak a szájban.

A népi orvoslás úgy tartotta, hogy holdfogyatkozáskor kiűzi a gyerekekből az élősködőket, erősíti az immunrendszert, használták megfázás, nátha és köhögés ellen. De részegség ellen, és potencianövelőként is alkalmazták. Egy 18. századi leírás szerint a mezei munkások azért ették, hogy ne másszanak rájuk a bogarak, rovarok, amikor a földön pihennek.

A 16. században úgy tartották, hogy ugyan a gyomornak árthat és szomjúságot idéz elő, de a mérges kígyók és veszett állatok harapása ellen jó. Gyógyítottak vele csömört, disznóhájjal elkeverve pedig a hurutot oldották. 1858-ban a nyugati orvoslásban is megjelent, amikor Pasteur bebizonyította az antibakteriális hatását, az I. világháborúban még az elfertőződött sebeket is fokhagymával kezelték.

A fokhagyma az irodalomban

De a fokhagyma az irodalomban is megjelenik: Dumas rajongott a fokhagymáért, és töménytelen mennyiségben ette, de Giovanni Boccaccio Dekameronjában is kap egy epizódszerepet a fűszer, amikor a plébános friss fokhagymát küld a menyecskéknek. Krúdy mint betegségek elleni gyógyszer említi, valamint a zsebben hordott fokhagymának tulajdonítja az öreg zsidók hosszú életkorát. AzÁlmoskönyv szerint ha a szegény ember álmodik fokhagymával, az szerencsét jelent, a gazdagra viszont szerencsétlenség vár.Berda József, a haspók író lacipecsenyéről álmodott, ahol a karaj, a kolbász a véres és a májas hurka kétméteres tepsikben illatozott a fokhagymától.

Persze, nem rajongott mindenki a fokhagymáért. A római elit például ki nem állhatták az illatát, és aki fokhagymát evett, nem mehetett be a templomokba. A 13. században X. Alfonz kasztíliai király egyenesen kitiltotta az udvarából a fokhagymaszagú lovagokat. Shakespeare sem osztozott a fokhagyma szeretetén: szerinte sem színésznek, sem nemesnek nem való.

Mikszáth Kálmán az Ez a ház eladó című novellájában kenyértöréshez is vezet a fokhagyma: az egy házban élő régész, a költő és a zenész olyannyira nem jutott dűlőre, hogy fokhagymás, vagy a nélküli étel kerüljön-e az asztalra, hogy inkább a házeladás mellett döntöttek.

Ezeket olvastad már?

via és via és via

Hirdetés

Támogatott tartalom

Mirage étterem – Ahol a fővárosi minőség a vidékkel találkozik

A két éve felújításon átesett Mirage egy stílusos, mégis kellemes hangulatú étterem, a környék egyik legkiemelkedőbb vendéglátóhelye. A fürdőkomplexum vonzásában elhelyezkedő Mirage a Hotel Délibáb szálloda éttermeként nagyszabású célt tűzött ki maga elé: amellett, hogy ők a régió egyetlen széles választékú steak house-a, leendő degusztációs menüjükkel a fine dining iránt érdeklődő réteget is szeretnék magukhoz vonzani. Mint mondták, ez a 10 fogásos menü és a marhahúsuk az, ami valóban tükrözi azt a minőséget, amit ők képviselni akarnak a környéken és a hazai gasztronómiában egyaránt.

Címlapról ajánljuk

További cikkek