A FODMAP egy angol mozaikszó, ami a „fermentable oligo-, di-, mono-saccharides and polyols” kifejezésből származik. Ez azokra a cukrokra és rostokra (szénhidrátokra) utal, amik emésztetlenül és nem hasznosulva haladnak át az emésztőrendszeren, közben azért sok kellemetlenséget okozva. De hogy miről szól maga a FODMAP-diéta, és miért jó ez nekünk, ahhoz olvass tovább!
Kattints a galériára az alacsony FODMAP-diéta részleteiért!
Mi történik a FODMAP-ekkel a szervezetben?
FODMAP tartalmú ételt fogyasztva a szénhidrátok nem szívódnak fel a véráramban, ami azt jelenti, hogy a bélrendszer végét elérve csatlakoznak a bélbaktériumokhoz. Ezzel hidrogéngáz termelődik, és emésztési problémák alakulnak ki az érzékeny embereknél, ami irritábilis bélszindrómához is vezethet. Vannak olyan FODMAP-ek, amik nem mindenkinél okoznak kellemetlen tüneteket, hiába halad át emésztetlenül a szervezeten, hiszen az egyéni érzékenység és az erre adott reakció különböző. A rostok fogyasztása viszont fontos, mert ezek a „jó” bélbaktériumokat táplálják, ezzel számos pozitív élettani hatást érnek el.
Ezek a leggyakoribb FODMAPOK, és ezekben az ételekben találod
A fruktóz és a laktóz fogalma a legtöbbeknek ismert, hiszen közel 3 millió ember érintett Magyarországon, ami a laktózérzékenységet illeti. A laktóz a tejtermékeket érintő cukorféle, így az állati eredetű tejekben, joghurtban, tejfölben, lágy és friss sajtokban, illetve a jégkrémben is hatványozottan jelen van. A fruktóz kapcsán elsősorban a gyümölcsökre asszociálunk, hiszen ez egy természetesen előforduló cukor, ami nagyobb mennyiségben van jelen az almában, barackfélékben, dinnyékben, szederben, cseresznyében, körtében és még néhány gyümölcsben. Ezen kívül a fruktánok, amiket a gabonafélékben találunk, mint a búzából, árpából és rozsból készült pékáruk és tészták, illetve a galaktánok, vagyis a hüvelyesekben előforduló szénhidrátok okozhatnak kellemetlenséget. A különböző édesítőszerek, mint a xilit, maltit, mannit, szorbit és kukoricaszirup is rendesen kiszúrhat velünk.
Így érdemes nekivágni a diétának
A diéta alapja a kísérletezés, ezért nagy türelemmel és elszántsággal kell belevágni. Nem szabad egyszerre minden magas FODMAP-tartalmú ételt kiiktatni, fontos a fokozatosság. Ha enyhülnek vagy teljesen megszűnnek a kellemetlen tünetek, akkor 2-6 hét elteltével kezdjük el visszavezetni a már kiiktatott ételeket, és jegyezzük fel, melyek azok, amelyek fogyasztásával ismét felütik a fejüket a kellemetlenségek.
A diéta jótékony hatásai
Ez a diéta legfőképp azok életét teszi szebbé, akik gyomor- és bélrendszeri panaszokkal küzdenek. Többek között az irritábilis bélszindrómával, gyulladásos bélbetegséggel, bizonyos autoimmun betegséggel és funkcionális gyomor- és bélbetegséggel küzdőknek ad enyhet. Az ételintoleranciával élők is pozitív hatást tapasztalhatnak kevesebb puffadás, bélgáz, hasmenés, székrekedés és hasi fájdalom fog jelentkezni náluk. Ízületi gyulladásokkal, ekcémával, migrénnel és sclerosis multiplex-szel küzdőknek is javulást hozhat.
Még többet olvashatsz az étrendekről itt: