A fekete berkenye latin neve Aronia melanocarpa, ezért például az üdítők összetevőiben sokszor csak aroniaként találjuk meg. Július-augusztusban szedhető, de ekkor még olyan savanyú, hogy élvezhetetlen. Nyersen fogyasztásra nem alkalmas! Az angolok chokeberry-nek is hívják a fekete berkenyét, ami annyit tesz: fojtós bogyó. Érdemes fennhagyni az ágakon, és csak késő ősszel leszedni, vagy szüret után hűtőbe tenni, mert eláll, és a hideg egy kicsit megdolgozza. Természetesen fagyaszthatjuk is. Bizonyítottan sok betegségre jó, és a népi gyógyászat is használja. Ami engem megfogott, hogy Oroszországban még a radioaktív sugárzás áldozatait is kezelték vele. A C-vitamin mellett sok más vitamin, antioxidánsok, antocianinok, flavonoidok, polifenolok is megtalálhatóak benne. Menő, hogy egy ilyen alapanyaggal gazdagíthattam a Nosalty tárát!
Érdemes magán úton szüretelni és feldolgozni, mert az egyik kedvenc bioitalgyártómnál a tiszta berkenyelé háromezer forintba kerül egy üveggel!
Indiánozós barátunktól, a Lakota törzs tagjától kaptam egy doboz berkenyét, amit a véletlenszerű áramszünet miatt leolvadt mélyhűtőjében talált, és hirtelen nem tudott feldolgozni. Rám gondolt, biztosan örülök neki. Persze nagyon boldog voltam, de hirtelen azt sem tudtam, mit kezdjek vele, így gyorsan utánanéztem: egy olyan szirupot sűrítettem belőle, ami a lehetőségek tárházának kapuját nyitotta meg előttem.
Feketeberkenye-sűrítmény
Nyúzós bogyó ez a berkenye, nyersen megkóstolni sem érdemes. Egyes leírások alapján a héjától is okos döntés megszabadulni. Arra vonatkozóan, hogy a héja mérgező vagy ehetetlen lenne, nincs hivatkozás, így én egy fúziós módszert választottam. A bogyókat, mivel fagyasztottak voltak, nehezen tudtam szétfőzni, így 20 perc gyengéd forralást követően rövid turmixolás jött, és apró lyukú szűrőn préseltem át az egészet. Ettől az eljárástól a nagy része teljesen krémes lett, a folyósabb részeket pedig a következő pár perc forralás sűrítette be. Név alapján zselének indult, de tulajdonképpen egy jó masszív fekete berkenye gyümölcspüré lett belőle, ami tényleg mindenre jó: sűrű szörpnek, gyümölcskoncentrátumnak, amellyel más ételeket, szószokat, önteteket, turmixokat, smoothie-kat, és bármilyen gyümölcsös fogást ízesíthetünk.
+1 tipp: a héját sem kell feltétlenül elengednünk! Ha kiszárítjuk, és összeporítjuk, akkor, akár a céklaporral, ezzel is csodálatosan színezhetünk.
Panna cotta
A berkenye külsőre nagyon hasonlít az áfonyához, a belőle főzött koncentrátum pont úgy néz ki, mint az áfonyalekvár, így nem volt nehéz mellé egy jó édességpárt kitalálni. A választás egy eredetileg Piemontból származó tejes, tejszínes, hidegen tálalt zselés állagú desszertre, a panna cottára esett. Ugye mennyire mennek egymáshoz? Annyit cseleztem a vegán családtagok érdekében, hogy zselatin helyett agar-agart, tejhelyettesítőként kókusztejet, tejszín ellenében pedig vegán habkrémet használtam. Ti tudtok bármilyen más, például mandula- vagy rizsitalt is alkalmazni, plusz olyan krémet, ami habosodik. Egyet ígérhetek, nehéz lesz kivárni azt, hogy kellően kihűljön, és tányérra boríthatóvá váljon!
Mit csinálok legközelebb berkenyéből? Hiszen van még egy kisebb üveggel belőle. A gyümölcsös sajttortát nem hagyom ki, a gyerekek reggeli banánturmixába is megy egy kanállal belőle. A vajas rizsropimra is tettem már, és fogok is tenni belőle. Hajjaj, nagy a baj, túl sok tervben szerepel, gyorsan el fog fogyni. Már tudom, mit szedünk idén ősszel!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek még:
