Nagyiblog 2020.11.30.

Farsangra pánkó, siska, pampuska

Veres Mari

Melyik puskát lehet megenni? Ez a találós kérdés járja nálunk a „Melyik ló tud repülni?” mintájára. A válasz az utóbbira holló, az előbbire pedig: pampuska.

csörögefánk

Csöröge – sulyom alakú

Kicsit nehezebb találós kérdést fabrikálni a pánkóra, ahogy a székelyeknél nevezik a fánkot. Mert ugye világos, hogy nem másról, mint a fánkról, most aktuálisan a farsangi fánkról van szó. A többi névváltozat is jócskán okozhat fejtörést, ha nyelvi játékra vállalkozunk – íme, a választék: huppancs, krepli, siska. A pampuska talán a legismertebb, köszönhetően Mikszáth Kálmánnak is, hiszen műveiben többször előfordul, mert hogy palócföldön a pampuska dívik.

A pánkó hangzása hasonlít leginkább a fánkéra, nem véletlenül, mivel mindkét szó erdélyi-szász eredetű. De hogy a baranyai huppancs, a borsodi krepli, a felvidéki siska és a pampuska ősszava mi lehetett, bizony nem tudom. Nem is ez a lényeg, hanem hogy eljött a fánkok, és ezzel együtt a farsang ideje.

Ezeket olvastad már?

Többen többféleképp magyarázzák a farsang és a fánk közötti kapcsolatot, van, aki francia, van, aki német vagy osztrák származását fogadja el hitelesnek. Van, aki a fánknak mágikus erőt tulajdonít, és van, aki nem, van, aki fánkkal raktároz energiát a böjti napokra, és van, aki nem. Egy azonban biztos: alig akad valaki, aki ellenállna egy finom kelt szalagos, csöröge- vagy akár krumplis fánknak.

Be is fejezem az írást, mert fánkot ígértem az unokáimnak, vagyis pampuskát, ideje összeállítanom hozzá a tésztát. Anyukám fánkja mindig hibátlanra sikeredett, és hogy mi volt a titka? Sokszor eszembe jut, ahogyan puha, meleg kezébe fogta az én mindig hideg kezemet, és ezt mondta: mindenki a saját receptjét tartja jónak, és ez így is van rendjén. Amit te tudsz hozzáadni, hogy nagyon jól kidolgozod a tésztát, és hogy figyelsz rá, hogy ne legyen hideg a liszt meg a tojás – és a kezed.