Család 2024.01.21.

6 baki, ami keresztbe tesz a farsangi fánksütésnek

Lakos Benedek

Ha itt a farsang, és áll a bál, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy holmi kis konyhai bakik belerondítsanak a legszebb, legpuhább szalagosok elkészítésébe. Ismerjük meg és fel a hibákat, mielőtt megtörténnének!

A fánksütés önmagában nem a legbonyolultabb konyhai eljárások egyike, mégis igényel és érdemel némi koncentrációt. Mint minden olajban sütött étek, a fánk is nagyon hamar átlépheti a siker-kudarc demarkációs vonalat, ami mögül sajnos már nincs visszatérés. Maradjunk végig a sikeres oldalon, nézzük át együtt a fánksütés buktatóit, hogy már jó előre fel tudjuk ismerni és meg tudjuk előzni őket.

6 baki, ami keresztbe tesz a farsangi fánksütésnek

Nem kelt meg a tészta

Élesztővel dolgozunk, annak minden szépségével és nehézségével – például, ha valamilyen okból (öreg élesztő, hideg környezet, nem elég idő) nem fújódik fel kellően a tésztánk, a kisütött fánkok sem lesznek vajmi élvezhetők. A keletlenül kisütött korongok belül nyersek, rágósak, míg kívül túlbarnulnak.

Honnan ismerd fel: a tészta lapos, az ujjunkat belenyomva nem ugrik vissza.

Túlkelt a tészta

Beszélnünk kell a ló túloldaláról is, nevesen a túlságosan megkelt tésztáról. Csakúgy, mint a kenyerek és más péksütemények esetében, a fánknál is szó eshet túlságosan aktív, esetleg nagy mennyiségben használt élesztőről, ami a kelleténél jobban felfújja a masszánkat. A túlkelésre sor kerülhet mind az első, mind a másodkelesztésnél, az ilyen fánkok pedig belül szinte üresek lesznek, elvékonyult „héjuk” pedig ropogósra, törékenyre sül.

Honnan ismerd fel: miután kinyomtuk belőle a levegőt, a nagy tésztagombóc szerkezete gyengének tűnik, „ráncos és szálas”. A másodkelesztésnél túlkelt fánkok hólyagosak, érintésre túlérzékenyek lehetnek, könnyen „leeresztenek”.

farsangi fánk

Baracklekvárral töltött szalagos fánk

töltött fánk

Nutellás fánkok

farsangi fánk

Hagyományos farsangi fánk

Nagyon vékonyra nyújtottad

Az első kelesztés után, még a szaggatás előtt, mikor megejtjük a nyújtást, mindig figyeljünk arra, hogy a tészta ne legyen vékonyabb a kézfejünknél (mérceként tegyük a kezünket tenyérrel lefelé a tészta mellé). Ha ennél vékonyabb lesz a tészta, nem tud majd kellő mértékben megnőni a másodkelesztés során, így a sütést követően is lapos marad.

Fánk a szalagostól a tarkedlin át a csörögéig – te melyiket kedveled a legjobban?

Honnan ismerd fel: a kiszaggatott fánkok a második kelesztés után is laposak, az olajban túl gyorsan és túl barnára sülnek, alig alakul ki rajtuk „szalag”.

Kiszáradt a felülete

Fontos, hogy mindennemű kelesztésnél a tészta le legyen takarva – ezzel előzhetjük meg annak kiszáradását. Használhatunk tiszta(!) konyharuhát, de alu- vagy frissentartó fóliát is. A kiszaggatott tésztát is lássuk el takaróval, az egyes fánkok ugyanis könnyebben száradnak, mint a nagy tésztagombóc.

Honnan ismerd fel: a kiszaggatott fánkok felülete tapintásra érdes, „pikkelyes”, ami a sütés után sem tűnik el róluk.

Nem elég meleg az olaj

Sok szót szenteltünk a kelesztésnek, előkészítésnek, kapjon hasonló figyelmet maga a sütés is. Itt tulajdonképpen csak egy dolgot kell kordában tartanunk: a hőmérsékletet. Amennyiben túl alacsony, a fánkok aranybarnulás helyett csak olajat szívnak magukba, belül nyersek maradnak.

Honnan ismerd fel: a jó öreg módszerek egyikével – az olajba dugott fakanál nyele nem bugyborékol, illetve a zsiradékba dobott kis tésztadarab sem csinál semmit.

Túl forró a zsiradék

A túlhevített olaj pedig természetesen egy dologra képes, az pedig a szénné égetés. Ilyenkor csak egy dolgot tehetünk: vegyük lejjebb a lángot a fazék alatt, és várjunk.

Honnan ismerd fel: a fánkok külseje szinte azonnal színt vált, majd aggasztóan sötétbarna lesz, belül túlságosan felpuffad, és nyers is marad középen.