A loukoumades nevezetű fánkgolyó a görögöknél nem számít kifejezetten farsangi ételnek, ők sokkal inkább nemzeti ételként tartják számon. Nem csoda, hiszen az édességet már az ókori Görögországban is készítették, így több, mint 2000 éves hírnévnek örvend. Egyes feljegyzések szerint az első olimpiai játékokon a győztesek loukoumadest kaptak ajándékba, amivel rászolgált az édesség az "arany zseton" becenévre. A későbbiekben "charisoi"-nak, vagyis karizmának hívták a kis fánkgolyókat. Modern elnevezése az arab luqma, majd a török lokma vagyis a falat szóból ered.
Bár a görögök nem kötik konkrét ünnephez, a ciprusiak az ártó lények ellen készítik őket karácsony és a vízkereszt közötti másfél hétben.
A legendák szerint a rossz szándékú manókat kell kiengesztelni az édességgel, így Cipruson ebben az időszakban nem számít furcsa dolognak, ha fánkgolyót látunk a háztetőre dobálva.
Hogy pontosan ki eszi meg a tetőre szórt finomságot, azt nem tudjuk, de mi inkább azt tanácsoljuk, hogy a lehető legközelebb dobáljuk magunkhoz a fánkot, méghozzá bele a szánkba!
Hogyan ünneplik a görögök a farsangot?
A görögöknél kifejezetten nagy ünnepnek számít a farsang, saját elnevezésükkel Apokries, ami nem csoda, tekintve, hogy épp annyira szeretnek szórakozni, mint maga Dionüszosz. Régről fennmaradt hagyományaik hasonló értékekkel bírnak, mint a mi busójárásunk, a különbség annyi, hogy mi rémisztgetünk, a görögök pedig mulatnak egy jót. Leghíresebb karneváli helyszínük Pátra, ahova az ország egész részéről érkeznek utazók. A felvonuláson mindenki jelmezt visel, miközben táncolnak, tűzijátékoznak és persze italoznak. Az este egyik fénypontja, amikor a tengerre engedve felgyújtják az egyik karneváli kocsit, hogy a kiszebábhoz hasonlóan elűzze a telet. Ez az ünnepség azonban már egy modern verziója a hagyományosnak, Kozanban és Naussában azonban tradicionálisabb ünnepi szokásokkal találkozhatunk.
A karneváli időszak hagyományai
A görögök már a karneváli időszakban is jellegzetesen készülnek a böjtre. Az ünnep második hetét "húshétnek" nevezik, hiszen ekkor ehetnek húst, sőt "füstös csütörtökön" a hagyomány szerint, úgy kell a húst elkészíteni, hogy az illata betöltse az utcát. A harmadik "sajt" héten már tilos a hús, ekkor tejtermékeket és halakat fogyaszthatnak. Híres ünnepük, a Tiszta Hétfő vet véget a dajdajozásnak, hiszen másnapján megkezdődik a szigorú böjt. A munkaszüneti napon a hagyományoknak megfelelően a legtöbb gyerek papírsárkányt ereget a szabadban, aminek a maradványait hónapokkal később is megtaláljuk a magas fák ágai között. A sárkány a tiszta lélek felemelkedését szimbolizálja, így az jár igazán jól, aki saját maga készíti el, és nem boltban vásárolja meg.
Na de hogyan készül a fánk?
A loukoumades egy kelt fánktészta, amit legegyszerűbben a markunkkal és egy kanál segítségével lehet beleszaggatni a forró olajba. Az édes golyócskákat hagyományosan mézes cukorszirupba forgatják bele, és pisztáciával, dióval vagy különböző magvakkal szórják meg. A mai újhullámos fánkozókban már az extrább verziójukkal találkozhatunk, amit nemcsak leöntenek különféle édes szószokkal, de még meg is töltik őket. Mi ennél a receptnél maradtunk a mézes mázolásnál, hiszen az eredeti recept is épp eléggé felrántja a vércukorszintet.
A mézes édesség kívül ropogós, belül pedig puha tésztát tartogat, amit a legjobb, ha frissen, még melegen fogyasztunk el, hiszen a szirup ellenére épp úgy kiszikkad másnapra, mint a legtöbb fánk.
A Loukoumades, a mézes fánkgolyó receptjét itt találod. Készítsd el, hogy feldobd valami különlegessel a farsangodat!
Fotók és recept: Kristyán Fanni
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezeket is készítsd el:
