Gasztro 2020.11.30.

Ezért óriási probléma, ha a szemétbe dobod az élelmiszert

Nosalty

Az élelmiszer-pazarlásnak számos negatív hatása van a környezetünkre nézve. Mutatjuk, mi a legjobb dolog, amit a maradékkal tehetsz!

Nem ritka, hogy az időnként esedékes hűtőtakarítás során az étel egy része a kukában köt ki. Persze sokszor csak egy-két tételtől válunk meg, mégis, annak ellenére, hogy úgy gondolnánk, nem pazarolunk sokat, a hónapok során összeadódott kidobott ételmennyiséget egy asztalra összegyűjtve biztos újra átgondolnánk, hogyan készítsük össze legközelebb a bevásárlólistát. Az élelmiszer-pazarlásnak számos negatív hatása van a környezetünkre nézve és nem is csak az étel megy ilyenkor veszendőbe - ezekről mesélt nekünk a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, akik az élelmiszermentéssel és a rászorulók megsegítésével egyszerre szolgálnak zöld és segélycélokat is.

Maradékmentő receptek:

rizses hús

Fűszeres rizses hús

töltött kifli

Sonkás-sajtos kiflik leveles tésztából

húspástétom

Gyors maradékmentő csirkehúskrém

A háztartásbeli élelmiszerhulladék csökkentése nem csak a saját pénztárcánk kímélése szempontjából szükségszerű, a minket tápláló és életető környezetünk védelme miatt is kritikus kérdéssé vált mára, hiszen minden kidobott étellel feleslegesen pusztítjuk a Föld amúgy is szűkös erőforrásait.

Ha kidobjuk a már lejárt szavatosságú terméket a hűtőből, számos kedvezőtlen láncreakciót indítunk be:

Az étel nagy része a hulladéklerakókba kerül, melyeket rendkívül túlterhel az ide kerülő élelmiszerhulladék - az összes termelt hulladék majdnem 21%-át élelmiszerhulladék teszi ki. Magyarországon az Élelmiszerbank, az a szervezet, amelyik élelmiszerfelesleg mentéssel foglalkozik, munkájuknak köszönhetően az itthon megtermelt élelmiszerfelesleg egy része nem kerül a hulladéklerakókba, mert az egyesület eljuttatja azokhoz, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.
Az étel hulladéklerakóba kerülése után a bomlási folyamat elindulásával a környezetre káros gázok szabadulnak fel, tudva pedig, hogy a megtermelt élelmiszer harmada kerül kidobásra, nem kis mennyiségű az a káros anyag, amiről beszélünk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet becslései szerint az élelmiszerveszteség és -kidobás a kibocsátott üvegházhatások mintegy 8 %-ért felel a világon.
Ezek közül is az egyik legveszélyesebb és legkárosabb gáz a metán. A lebomló étel a metánkibocsátás közel 25 %-ért felel, ami mintegy 86-szor károsabb a környezetre nézve, mint a szén-dioxid. Az élelmiszermentés ezért is képvisel pótolhatatlan értéket, hiszen az Élelmiszerbank munkája nélkül mi is jóval szennyezettebb levegőt szívnánk nap mint nap.

Világszerte a termőföldek 28 százalékát használják olyan táplálék termesztésére, amelyek végül sohasem jutnak el a fogyasztókhoz. Ezzel nem csak az itt megtermelt étel megy veszendőbe, de mindaz az erőforrás, ami a termőföld termékenységét biztosítja.
A kidobott ételért feleslegesen használtunk el rengeteg köbméternyi vizet, évente mintegy 250 köbkilométer víz használódik el az élelmiszer-termelésre, ami a Boden-tóban lévő víz ötszörösének felel meg.
Mindazt az energiát, olajforrást, amit az étel megtermelésébe fektettek, elvész, ha az élelmiszer felesleggé válik: ebbe beletartozik a gépek üzemeltetésébe, a szállításba és logisztikába fektetett energia.
A pazarlásnak gazdasági ára van, így pénzben is kifejezhető, a felelőtlen élelmiszer-felhasználásból eredő közvetlen anyagi veszteség évi 750 milliárd dollárra (168 billió forintra) tehető globális szinten.

A világ számos pontján mintegy 870 millió ember éhezik, de logisztikai szempontból lehetetlen megoldani, hogy az általunk termelt felesleget pl. az afrikai éhezőknek eljuttassuk, de a helyi rászorulóknak mindig segíthetünk a számunkra feleslegessé vált étel eladományozásával.

2018-ban több mint 11000 tonna kidobásra ítélt élelmiszert juttatott el az Élelmiszerbank a nélkülözőkhöz, ez a mennyiség évről évre folyamatosan nő.

Az élelmiszerek megmentésével nem csak a rászorulókon segítenek, de az étel megsemmisítéséhez felhasznált energia és kibocsátott káros anyagok felhasználását, termelődését is megelőzik.

Támogasd az Élelmiszerbankot adód 1%-ával, adományoddal nem csak a nélkülözők élelmezését segíted, de otthonunk és környezetünk védelmét is támogatod!