Tény: Mi vagyunk Európa legkövérebb népe, és a világon is a negyedik helyen állunk az elhízott nemzetek rangsorában. Talán így nem is annyira meglepő, hogy Magyarországon éri meg a legjobban fogyókúrareklámokkal bombázni a lakosságot. Forgács Attila az elmúlt bő 20 évben több mint 1200 különféle hazai fogyókúrareklámot gyűjtött össze kollégáival. A klinikai szakpszichológus szerint minden 8000 magyarra jut legalább egy önálló fogyókúrás módszer. „Minél jobban elhízunk, annál nagyobb a fogyás iránti vágy” – magyarázza Forgács, hogy mi a reklámok népszerűségének egyik oka.
AZ EVÉS LÉLEKTANA
Forgács Attila az ELTE Pszichológiai Intézet oktatója, és a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, gasztropszichológus. A hazai gasztropszichológia egyik megalkotója. A tudományterület azt vizsgálja, miért eszünk, iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek, vagy szomjasak? A pszichológus több mint 30 éve foglalkozik az evés lélektanával és az étkezési zavarokkal.
Az éhség istennője és a mértékletesség
„Az étkezés kontrollálásának és megszorításának hosszú kultúrtörténete van” – magyarázza a szakpszichológus. Az ókori görögöknél az éhezésnek külön istennője volt, Limos. Az antik görögök azonban ellenségesen viszonyultak a soványsághoz, mert az a gondokkal, halállal függött össze.
A középkori keresztényeknél fontos erény volt a mértékletesség. „Ez azt jelentette, hogy aki meg tudta zabolázni az evéssel kapcsolatos állatias ördögi ösztöneit, az közelebb került Istenhez, elfogadhatóbb életet élt” – jegyzi meg Forgács. Az egészségügyi szempontok, melyek szerint a mértékletes evés egészségesebb, csak a felvilágosodás után köszöntek be Ugyanakkor a súlyfelesleg továbbra is az egészség és a jóllét jele volt, hiszen sok betegség és a nélkülözés soványsággal járt.
A fogyókúrakultusz megjelenése
„A fogyókúrakultusz nagy robbanása egybeesett a folyamatos rádióadás megjelenésével, az 1920-as években.” – magyarázza Forgács.
A feltalálást követő első 10-15 évben nem igazán tudták, hogy milyen lehetőségek rejlenek a rádiózásban, ezért különböző zenés előadásokat, operetteket játszottak. Ezeket az Egyesült Államokban illatszergyártók támogatták, ebből a korból ered pl. a „szappanopera” kifejezés. A műsorok elsősorban a nőknek szóltak, a női szépségről.
Szintén erre az időszakra esett a női választójogokért küzdő brit szüfrazsettek harca is. A letartóztatott, börtönbe zárt szüfrazsettek éhségsztrájkba kezdtek, amit a feministák szolidaritási éhségsztrájkja követett. Innentől tapad a nőkhöz és a feminizmushoz a női fogyókúra fogalma.
A 60-as években jelent megTwiggy, azaz Lesley Hornby az anorexiás testalkatú modell, aki sok nő szépségideálja lett. Ebben az időszakban a hagyományos női szerepektől való eltávolodás újra lángra kapott Forgács Attila szerint:
„Az 50-60-as években két sztereotípia élt a nőkről: vagy otthon, kövéren nevelte a gyerekeket, és a férjére főzött, vagy a vezérigazgató gyönyörű, erősen szexualizált titkárnője volt. Ezekből a szerepekből akartak kitörni a nők.”
A hatvanas években a gulyáskommunizmussal a jóléti hízás korszaka köszöntött be Magyarországra. A lakosság hízni kezdett, és megjelentek a fogyókúra-kultúra első jelei is, például a Ludas Matyi viccmagazinban. Hazánkban ugyanakkor csak a rendszerváltás után jelentek meg tömegesen a fogyókúrát népszerűsítő cikkek és hirdetések.
Mindenki fogyni akar?
Forgács Attila szerint mivel a lakosság nagy része elhízott, egyáltalán nem meglepő, hogy sokan fogyni szeretnének. Ráadásul, a tömegmédia is nyomást gyakorol az emberekre a folyamatosan felbukkanó fogyókúrás reklámokkal. Ezek a hirdetések főleg a nőket célozzák meg, pedig a túlsúlyosság a férfiakat is érinti. A szakember szerint bár a különböző reklámok azt a benyomást keltik, hogy egy-egy módszer sikeresen alkalmazható, a statisztikák jól jelzik, hogy jelenleg nem létezik még olyan biztos módszer, ami tömeges és tartós megoldást nyújtana a elhízásra.
Ezeket olvastad már?
Lehangoló jelentés: túlsúlyos nemzet vagyunk, de ez a legtöbbeket nem...
A magyar lakosság többsége súlytöbblettel küzd, viszont jó részüket ez egyáltalán nem zavarja. A 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak.
Nosalty
Ez a fiatal nő úgy döntött, felhagy testépítő életével. Ilyen...
A legtöbb előtte-utána fotón túlsúlyos hölgyeket látunk felesleges kilóiktól megszabadulva. Most azonban egy olyan montázst találtunk, ami pont a másik irányt mutatja.
Nosalty
Hány kilónak is kellene lennem?
Sokan gondolják, hogy az ideális testsúly az egy konkrét kilogrammban megadott értéket jelöl. Pedig inkább egy sávban kell gondolkoznunk, most segítünk ezt kiszámolni!
Bodon Judit dietetikus
5 mondat, amit soha ne mondj egy rosszevő gyereknek!
Bármelyikőnkkel előfordulhat, hogy válogat a gyerekünk. Érdemes azonban átgondolnunk, hogy mit mondunk neki, vannak olyan mondatok, amelyekkel többet ártunk, mint használunk.
Peer Krisztina pszichológus
