Család 2021.04.03.

Ezért eszünk sonkát és tormát húsvétkor, és festjük pirosra a tojást

Petrás Gabriella

Régi húsvéti hagyományainkban germán mondák, zsidó ünnepi és ősi népszokások elevenednek meg. A nyúl körül a legnagyobb a zűrzavar.

A húsvét nem telhet el sonka, torma, tojás és kalács nélkül. De miért pont ezek az ételek kerülnek az asztalra a legnagyobb tavaszi ünnepen, és mi köze a barkának meg a hímes tojásnak a húsvéthoz?

Nyúl

Gyerekkorunkban nagy elánnal kerestük a tojásokat a fűben, amiket a nyúl tojt, ami akkoriban még az egyik legtermészetesebb dolognak tűnt. A 19. századtól a húsvéti nyúl beleolvadt a keresztény ünnepi szokásokba, pedig valójában a szimbólum pogány eredetű. Ostara egy ősi germán termékenységistennő, akinek külön ünnepet szenteltek a germánok: tavasszal az istennő segített felébreszteni a földet mély álmából, valamint hozzájárult a termés éréséhez. Egyes történetek szerint Ostarához kapcsolható a nyúl alakja: az istennő valójában legkedvesebb madarát változtatta nyúllá a gyerekek szórakoztatására. Az átváltozott nyúl színes tojásokat kezdett el tojni, amiket Ostara a gyerekeknek adott. És persze, a fészekre is van magyarázat, bár prózaibb: létezik egy nyúlfajta, ami ellés előtt fészket rak.

Kalács

kalács

Húsvéti kalács

A zsidó ünnep, a kovásztalan kenyér, az egyiptomi kivonulás ünnepének héber neve a Pészah, ami elkerülést, azaz az izraeliek házának elkerülésére utal: a bibliai tízcsapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt, ami őket nem sújtotta. Ezen ünnep nyitánya, a széder nevű rituális vacsora, ami hozzákapcsolható a húsvéti szokásainkhoz: a széderen a pászka az egyik központi étel, de az utolsó vacsorán is kovásztalan kenyeret, valamint bort ettek. De akkor hogy kerül a képbe a kalács? Mivel annak idején a böjt alatt sem tejet, sem tojást nem fogyaszthattak a katolikus hívők, ezért a böjt végeztével, húsvétkor nagy elánnal gazdagították a kovásztalan kenyeret ezekkel a hozzávalókkal.

kalács

Húsvéti fonott kalács Timitől

Bárány, sonka

A bárány a keresztény húsvéti hagyományok legelterjedtebb jelképe. Az Isten Báránya megnevezést gyakran használják Jézusra, a húsvéti bárány is Jézust jelképezi: Krisztus áldozatiságára emlékezteti a hívőket, azaz arra, hogy Jézus áldozati bárányként halt meg a kereszten azért, hogy megváltsa az emberiséget. A magyar hagyományok szerint a farsangi időszak után, a nagyböjt végére értek be a lassú füstölésű húsok, sonkák, amit húsvétkor előszeretettel tettek az asztalra. De a hús - a kalácshoz hasonlóan - szintén kapcsolható a zsidó Pészahhoz: a húst (amit nem fogyasztanak el) áldozati ételként teszik az asztalra, ami Egyiptom utáni megmenekülésükre, valamint az elsőszülött gyermekek halálára emlékezteti őket, amit ők elkerültek, ugyanis egy bárány vérével jelölték meg ajtajaikat, így a csapás elkerülte őket.

báránysültek

Lassan sült bárány

párolt hús

Húsvéti sonka

Torma

A torma szintén a zsidó hagyományokhoz, és a széder estéjéhez, a rend éjszakájához is kapcsolódik. Az úgynevezett keserű fű a zsidók szenvedésére, könnyeire emlékezteti a hívőket, de miért eszik a keresztények a húsvéti sonka mellé? A torma Jézus keserűségét is szimbolizálja, azonban régi, népi hagyományok is kapcsolódnak a zöldséghez: jellegzetes illata és íze miatt úgy tartották, távol tartja az ártó szellemeket.

tormakrém

Húsvéti torma variációk

Ha nem szeretnél könnyezni, próbáld ki ezt a tormakrémet:

tormakrém

Sírásmentes ecetes tormakrém

Tojás

A tojás nemcsak a húsvéti hagyományokban, hanem számos kultúrában jelenti az újjászületést, az új élet serkenését, a megújulást és az állandó körforgást. A termékenység egyik legősibb jelképe a húsvéti hagyománykörben a feltámadás jelképévé vált: Jézus feltámadáskor úgy törte fel a sziklasírt, ahogy a madárfióka a tojáshéjat. Egy másik értelmezés szerint a kemény héj az Ószövetség, a tojás belseje pedig az Újszövetség jelképe. A néphagyomány szerint - ahogy karácsonykor az almát - Húsvétkor a tojást annyi részre osztották, ahányan a családban voltak.

töltött tojás

Retró kaszinótojás

Piros tojás, hímes tojás

A díszes tojás hagyománya - a többi szimbólumhoz hasonlóan - szintén létezett a keresztény ünnep előtt. Már az ókorban is díszítettek tojásokat, a perzsák a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév idején a családok együtt díszítették a tojásokat. De más kultúrákban is élénk hagyománya volt a tojásdíszítésnek, Dél-Afrikában 60 ezer éves, faragással díszített strucctojásokat találtak. A leghíresebb tojásokat a világhírű Peter Carl Fabergé készítette, aki az orosz cári udvarnak dolgozott. Fabergé drágakövekből és nemesfémekből hozta létre a gyönyörű tojás alakú ékszertartóit. A keresztény kultúrában azért festjük pirosra a tojást, hogy Jézus halálára, kiontott vérére emlékezzünk.

Barka

Arról már írtunk, hogy Virágvasárnapon miért szenteljük meg a barkát, azonban a keresztény hagyományon kívül a barkához számos népi szokás is kapcsolódik. Régen úgy tartották, hogy ha a barkát beviszik a házba, akkor ellephetik a házat bolhák és a legyek. Éppen ezért kint tartották, sőt, a földbe szúrták, hogy távol tartsa a kártevőket, férgeket. Sőt, a barkának olyan gyógyító tulajdonságokat is tulajdonítottak, mint amilyen a torokfájás és a gyomorégés elleni védelem megteremtője.

A tojásfa ma barkából készül, a szokás pedig jó eséllyel a villőzésből ered. A fiatal lányok szalagokkal, kifújt tojásokkal díszített faágakkal jártak házról házra, ami a tavasz eljövetelét jelentette. Amíg Virágvasárnapon a kisze (menyecskeruhába öltöztetett bábu) kivitele a téltől való búcsút jelentette addig a villőzés a tavasz eljövetelét szimbolizálta.