Életmód 2020.11.30.

Ezeknek a betegségeknek a kockázatát csökkentheted, ha helyi ételeket eszel

Szász Nóri

Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerültek a helyi alapanyagok, de az egészség mellett most egy új szempont is képbe került: a fertőzések terjedésének megakadályozása.

Nemrég Szabó Adriennel a Magyar Superfood című könyv szerzőjével beszélgettünk arról, hogy nem feltétlenül kell a világ túlsó végéről érkező, egzotikus és nem mellesleg nagyon drága élelmiszereket vásárolni ahhoz, hogy superfoodokat, azaz kimagaslóan tápláló dolgokat együnk. Ha az acai bogyó helyett például csipkebogyót vagy homoktövist fogyasztunk, azzal a helyi termelőket és a helyi gazdaságot támogatjuk, miközben megkapjuk az értékes vitaminokat és ásványi anyagokat is, és egy esetleges fertőzés kockázata is kisebb.

A koronavírus szerencsére nem terjed ételekkel, de a járvány megmutatta, hogy a globalizáció miatt mennyire összekötött a világunk, és hogy egy pillangó szárnycsapása Ázsiában milyen hatással van a bolygó túlsó felén, hát még egy denevéré... Viszont vannak olyan fertőző betegségek, amelyek az exportált ételek révén óriási utat tehetnek meg: ilyen például a szalmonella vagy az E. coli.

Szalmonella, E. coli

Júliusban az Egyesült Államokban több mint 1000 ember betegedett meg szalmonellával 47 államban a fertőzött vöröshagyma miatt, majd az országban termesztett őszibarackot kellett visszahívni Kanadából, Szingapúrból és Új-Zélandról szintén szalmonella miatt. A becslések szerint Amerikában évente 48 millió ember betegedik meg fertőzött étel miatt.

„A rizikó a farm szintjén kezdődik, ahol a fertőzött víz, állati hulladék, az emberi munkaerő vagy a koszos felületek szennyezhetik be az ételt” - magyarázta a Huffington Postnak Sanja Ilic élelmiszerbiztonsági szakértő. Azonban hozzátette, „a fertőzésre bármikor sor kerülhet”, a feldolgozástól a csomagoláson át a boltok polcaiig.

A helyben termesztett ételek esetében sem lehet teljesen kizárni az esetleges fertőzéseket, de még ha a szabályok betartása mellett elő is fordul ilyen, sokkal kisebb a megbetegedések mértéke, az esetek nem egymástól nagy földrajzi távolságra jelentkeznek, így könnyebben nyomon lehet követni a betegség alakulását.

Persze ehhez drasztikusan át kellene alakítani az ellátási láncokat és a vásárlási szokásokat, ráadásul a szezonalitás figyelmen kívül hagyása is nehezíti a helyzetet, hiszen Magyarországon sem terem egész évben uborka, a kereslet azonban megvan rá.

Madár- és sertésinfluenza

Az ételek által okozott fertőzések nemcsak zöldségekkel, hanem hússal is terjedhetnek – zoonotikus betegségeknek nevezzük az állatról az emberre terjedő fertőzéseket. A koronavírus is ezek közé tartozik, vagy ilyen a madárinfluenza és a sertésinfulenza – utóbbi kettő terjedése szempontjából pedig egyértelműen a nagyipari állattenyésztés jelenti a legnagyobb kockázatot. Az egészségügyi rizikó mellett az ilyen fajta állattartás a klímaválsághoz is nagy mértékben járul hozzá.

Egyik napról a másikra biztosan nem fog mindenki termelői piacra járni, ahol szemtől-szemben találkozhat azzal az emberrel, aki az ételt előállította, vagy akár online rendelni helyi árut, de ha teheted, és elindulsz ebbe az irányba, azzal már nagyon sokat tehetsz magadért, a társadalomért és a környezetért egyaránt.

Ezeket olvastad már?