Az avokádó (Persea Americana) a superfoodok egyik legnépszerűbb képviselője. Így nevezik azokat a különösen egészséges, tápanyagban nagyon gazdag ételeket, amik kimagaslóan jó hatással vannak az emberi szervezetre. Minél több ilyen ételt fogyasztasz, annál többet teszel az immunrendszered erősítéséért, az egészséged megőrzéséért, de akár azt is mondhatnánk, hogy ezek az ételek a hosszú élet titkai.
Nem véletlen tehát, hogy az eredetileg Közép-Amerikában őshonos trópusi növény a mexikói konyha elterjedésével gyorsan meghódította az egész világot.
Abban mind egyetértünk, hogy a salátába szeletelve vagy guacamoleként a tortillára kenve is isteni, de nézzük, mivel érdemelte ki a superfood nevet.
Receptajánló:
Ezért jó az avokádó
Több mint huszonöt alapvető tápanyagot tartalmaz, például rezet, vasat, foszfort, magnéziumot, káliumot, fehérjéket, folsavat. Vitaminok közül megtalálható benne az A, B, C, E és K-vitamin, valamint az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak is, mint például az omega-3 zsírsav. Magas az antioxidáns és a rosttartalma is. Ezen tápanyagok miatt serkenti az idegrendszert, az agyműködést, és javítja a szívműködést is. A fogyókúrába is remekül beilleszthető, mert bár magas a zsírtartalma, de jó zsírokban gazdag, és szabályozza a vércukorszintet, ami a diéta elengedhetetlen része. A bőröd szépségéért is sokat tehetsz azzal, ha fogyasztasz az aligátorkörtének is nevezett termésből.
Túl népszerű
Van azonban egy kis bökkenő. Azt valahogy mindenhol elfelejtik megemlíteni, hogy mióta az egész világ avokádólázban ég, Mexikó nem bírja kiszolgálni az exportigényt, ezért egész erdőket kezdtek kiirtani, hogy világszerte mindenkinek jusson az avokádóból. Olyan nagy lett a kereslet iránta, hogy „Michoacán államban, ahol a világon a legtöbb avokádót termesztik, évente húszezer hektár erdőt tarolnak le, hogy a területet mezőgazdasági célokra hasznosítsák. Oké, húszezer hektár, az nem mond nagyon sokat, érdemes viszonyítani: a Margit-szigetet mindenki ismeri, sétányok, nagyrét, Palatinus strand, Hajós Alfréd uszoda, Nagyszálló, Zenélő szökőkút, miegyebek.
Évente kétszáz margitszigetnyi erdőről beszélünk, csak az avokádó miatt, csak egy tartományban. Egyszerűbb példa is van: két darab Eger város, vagy kétharmad Kecskemét. A kis barnászöld golyó miatt. Nálunk lekerült az étlapról.
Az erdők 30-40 százalékát kifejezetten az avokádótermesztés miatt irtják ki.“ 2001 és 2010 között a mexikói avokádótermelés megháromszorozódott, ugyanis ez idő alatt például az amerikai exportigény tízszeresére duzzadt, Kínába pedig minden egyes évben 200 százalékkal több gyümölcsöt szállítanak.
Szóval ezeknek a fényében kell eldöntenünk, hogy mennyit eszünk ebből az egyébként szuper, de sajnos az évek során valóban hírhedtté vált gyümölcsből.
Megoldás?
Én azt javaslom, hogy csak akkor vegyél avokádót, amikor itthon szó szerint a fű sem nő, vagyis télen, amikor csak import zöldségek és gyümölcsök közül lehet választani. Egyébként is a legjobb a szervezetednek, ha elsősorban a helyben termett, és éppen szezonális alapanyagokat részesíted előnyben. Ezzel nem csak magadnak, de a bolygónak is jót teszel, mivel, mint látod az avokádó termelése és exportja környezetterhelő, főleg ha a hazai zöldségek helyett választod.
Nevelj otthon avokádót
Ha mégis nagyon megkívánod az aligátorkörtét, van egy remek megoldás, hogyan ellensúlyozd a termelése során keletkező károkat. Használd fel a magját, és nevelj belőle szobanövényt, ami a lakás dísze lehet. Bátran fogj bele, ha már úgyis ott van az a hatalmas avokádómag. Mutatjuk, hogy kell:
Ha biztosra akarsz menni, akkor egyszerre több magot próbálj hajtásra bírni, mert nem mindegyikből fejlődik ki növény. A magokba körben szúrj bele félig három-négy fogpiszkálót és tedd egy pohár vízbe úgy, hogy a fogpiszkálók tartsák a magot. A mag fele érjen csak bele a vízbe, mégpedig a lapos fele, a csúcsos vége legyen kint a vízből. Tedd a poharat egy napos helyre, és figyelj, hogy mindig félig legyen vízzel, hetente egyszer pedig cserélj a mag alatt vizet. Pár hét (általában 3-4) eltelte után egy kis gyökérkezdeményt látsz majd alul, felül pedig egy zsenge hajtást. Amikor a magból szépen kibújik és kifejlődik a szár is, a vízben pedig a dús gyökérzet, már el is ültetheted egy jó vízáteresztő földdel teli cserépbe.
A növénynek sok napfényre és folyamatosan nyirkos földre van szüksége, de ne locsold túl. Ha azt látod, hogy sárgulnak a levelei, túl sok vizet adtál neki. Havonta egyszer adhatsz a kis avokádódnak tápoldatot is, és a meleg hónapokra nyugodtan kiteheted a szabadba egy félárnyékos helyre. Ha azt akarod, hogy elágazzon a szára, vágd vissza néha. Teremni valószínűleg nem nagyon fog, de az évek alatt fává fejlődhet, ha jól gondozod.
Még több izgalmas cikk a Gardenista oldalán!
Ezeket olvastad már?
Legyen konzervből fűszernövénykaspód
Ha te is túlárazottnak tartod a virágüzletekben kapható kaspókat, esetleg egyedibb és kreatívabb formára vágysz, akkor ezt a fillérekből elkészíthető trükköt neked ajánljuk!
Hering András
Mire jó az ibolyaecet, és hogyan készítsük?
Alig várjuk a tavaszt, és vele a frissen nyíló virágok illatát, köztük az ibolyáét. Tudtátok, hogy ecetet is készíthettek belőle? - praktika a Gardenistától.
admin
Ezt az okos utcai kezdeményezést Magyarországon is bevezethetnék
A fák segítenek a városi levegő tisztításában, ezért is jó ötlet, hogy van ahol ingyen adják őket.
admin
4 egyszerű ötlet, hogy mire használd a dióhéjat
Van még az ősszel szedett dióból a kamrád mélyén? Törd fel, és tedd egy finom sütibe, a héját pedig hasznosítsd újra - praktika Suplicz Ritától, a Gardenista szerzőjétől.
admin
