Sokan azt gondoljuk, hogy ha a környékről származó, vagy legalább hazai élelmiszert vásárolunk, akkor teszünk a legtöbbet a környezetért. Ez részben igaz is, de más szempontok fontosabbak, ha egyben akarjuk látni a kérdést.
Tényleg annyival jobb a helyi?
Az persze mindenképp érvényes megállapítás, hogy a helyileg termelt élelmiszerek kisebb mértékű környezetszennyezéshez vezetnek, hiszen a szállítás környezetkársító hatása, azaz ökológiai lábnyoma semmiképpen sem elhanyagolható. Azonban, a Science 2018-ban publikált kutatásában a szerzők arra jutottak, hogy a legtöbb élelmiszer esetében nem a szállítás az, ami a legmagasabb széndioxid-kibocsátást okozza, amíg a tányérunkra kerül.
Igazából az élelmiszerek szállításának a környezetromboló hatása relatív kicsi, az összes vizsgált élelmiszer esetében kevesebb, mint tíz százalékos arányú.
A mezőgazdasági termelésben használatos folyamatok (pl. a keltetőgépek működtetése) és a használt mezőgazdasági területeknek a tönkretétele a legtöbb élelmiszer esetében jóval környezetkárosítóbb a szállításnál.
Tehát, ha oda akarunk rá figyelni, hogy ne károsítsuk feleslegesen a bolygót, akkor az a fontos, hogy mit eszünk, és nem az, hogy az adott nyersanyag, amiből főzünk, honnan származik.
A bűnös marhahús
A leginkább környezetkárosító élelmiszer összességében a marhahús: a szarvasmarhák tenyésztésének esetében a földterület jellegének megváltozása, ahol az állatokat nevelik, már önmagában hatalmas környezetkárosító hatással bír, de ennek a negatív hatásnak még nagyjából a kétszerese az, ami az állattenyésztés technikai apparátusának működtetésével jár. Vagyis a kész marhahús szállításának a széndioxid-kibocsátása elenyésző az állatok tartásáéhoz képest. A második legkárosabb élelmiszer a bárányhús, ami talán a magyar konyhára nem annyira jellemző, de a világon jó néhány helyen az emberek elsődleges húsforrása.
Tény: a csirketartás kevésbé káros
A környezeti ártalmasság szempontjából a sorban következő legkárosabb hatással a sajt, illetve a tejükért tartott marhák bírnak. Érdekes módon viszont a sertéshús és a szárnyasok tenyésztése már nagyságrendekkel kevésbé környezetkárosító hatású, mint a szarvasmarha és a bárány. Ennek az egyik oka az, hogy ezek az állatok a létükkel, vagyis az emésztésükkel kevesebb metángázt juttatnak a környezetbe, mint a gázok képzésére hajlamosabb emésztőrendszerű gerinces társaik. Ami szinte elenyésző káros hatással van, pláne, ha belekalkuláljuk, hogy valamit muszáj enni, az a zöldségek és gyümölcsök termesztése, sőt, az olajos magvak termesztése egyenesen jó hatással van a környezetre.
Visszatérve a szállításból adódó környezeti ártalmakra, azért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen típusú szállítóeszközön érkezik hozzánk az élelmiszer. A leginkább káros szállítási mód az ételek reptetése. A legtöbb dolgot viszont hajóval szállítják az egyes kontinensek között, majd vasúttal, és azt követően tehergépkocsival. Aki tehát környezettudatos, az elkerüli azokat az ételeket, melyekről gyanús, hogy nem bírnak ki három hetet egy konténerben egy hajón, hanem olyan gyorsan megromlanak, hogy repülőre kell tenni őket, ha Európában akarják értékesíteni. Ezek a nem szezonális és nem helyben-üvegházban termesztett gyümölcsök lehetnek, valamint - bár nem élelmiszer, de repülővel érkezik - a vágott virág.
Jobb, ha nem eszünk húst? IGEN
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a hús és a nem állati eredetű fehérjeforrások környezetkárosító hatása. Sajnálatos módon ezzel kapcsolatban is arra jutottak, hogy még a helyi termelőktől beszerzett hús és tejtermékek is lényegesen rosszabb hatással vannak a környezetre, mint a tofu, a bab, a borsó, illetve az olajos magvak, melyek akár a világ túlvégéről is származhatnak.
Régimódi chilis bab
A jól ismert darált húsos verziónál régebbi a kockázott húst tartalmazó chilis bab - de érdemes így is kipróbálni, a régi verzió ugyanis sokkal tovább fő, és ízesebb, rusztikusabb, ...
Indiai babfőzelék
Varázsoljuk otthonunkba indiai ételek illatát és ízét ezzel a nagyon könnyű recepttel. A híres kókusztejes vöröslencse curry-t készítettük el most, bab felhasználásával!
Marokkói bab
A 90 napos diétámba pont belepasszol keményítő napra ez a marokkói étel, melyet a Modern mediterrán konyha című szakácskönyvben találtam. Nagyon kellemes ízvílága van, a fahéj ...
És az állatokkal mi van?
További szempont lehet az élelmiszerválasztást illető döntésben a környezetkárosító hatás mellettaz állatok jóléte is. Hiszen azzal még nem intéztük el a dolgot, hogy a marha helyett sertést, és a bárány helyett szárnyast eszünk. Valójában, ahhoz, hogy annyi kiló húshoz jussunk, mint ami egyetlen marhából származik, 200 darab csirkének kell elvágni a torkát. Így a környezettudatosabb húsválasztásnak több állat halála is lehet az ára, ami azért kicsit faramuci megoldásnak tűnik...
Próbáljunk szimplán kevesebb húst enni!
Ezeket olvastad már?
Veszélyes lehet a világ legbüdösebb gyümölcse?
Magyarországon is egyre többen ismerik és kóstolják meg a világ legbüdösebb gyümölcsét, a duriánt. Német tudósok azt kutatták, mi okozza a gyümölcs jellegzetes szagát.
Nosalty
Ezért dühösek a vegánokra az emberek
Nem mindenkinek megy fel a vérnyomása, ha azzal szembesül, hogy embertársa nem fogyaszt állati eredetű termékeket. De sokaknak igen.
Kessel
Rájöttek, miért alakulhatott ki a macskaallergia
Ősi védekező mechanizmus lehetett a világ egyetlen mérges főemlőse ellen.
Stuth-Nagy Niki
50 kilót fogyott, miután vőlegénye elhagyta a túlsúlya miatt
A nő tökéletes bosszút állt a volt pasiján, aki durván megalázta őt súlya miatt.
Liptai LillaCímlapkép: Getty
