Életmód 2020.11.30.

Ez teszi tönkre a bolygónkat - a húsfogyasztás és levegőszennyezés mellett erre is oda kell figyeljünk

Stuth-Nagy Niki

Nem hinnéd, de a túlsúlynak is van ökológiai lábnyoma, méghozzá nem is kicsi.

Szerencsére egyre több szó esik arról, hogy a lég- és műanyagszennyezésen kívül a túlfogyasztás is mennyire káros a bolygó számára. Azzal, hogy sokkal több élelmiszert veszünk, mint amennyit megeszünk, hozzájárulunk a kereslet növekedéséhez, és ezzel a környezetre kedvezőtlen hatást gyakorló mezőgazdasági és állattartási módszerek terjeszkedéséhez. Olasz kutatók ezúttal ezt a kérdést helyezték középpontba, és megvizsgálták, hogy a túlfogyasztással összefüggőelhízási hullám hogyan károsítja a bolygót.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján világszerte 1,9 milliárd felnőtt küzd kóros elhízással. Még ijesztőbb a helyzet a gyerekek körében: az ötéves kor alatti elhízottak száma 41 millióra tehető. 1974 óta egy átlagos ember étrendjének a kalóriatartalma 50 százalékkal nőtt. Ezeket a számokat látva nem lehet kétségünk afelől, hogy az elhízásnak van környezeti hatása is.

tortilla

Frissítő füstölt lazacos wrap citromos-kapros joghurttal

sós tallér

Sajtos-túrós graham-tallér szeletelt mandulával megszórva

madársaláta

Szőlős-diós-sajtos salátatál

A Frontiers in Nutrition tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy új mérőszámot ismertet, az ún. metabolikus élelmiszerhulladék indexet(metabolic food waste). Ez a mérőszám megmutatja, hogy a plusz kilók mennyi feleslegesen felhasznált vizet, megnövekedett szén- és földlábnyomot jelentenek. (A földlábnyom azt a pluszban a termelésbe vont földterületet jelenti, amit a megnőtt élelmiszerfogyasztás miatt kell felhasználni.)

A kutatók az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatait használva állapították meg a hét földrajzi régió lakosságának átlagos súlytöbbletét a rendelkezésükre álló testtömegindex (BMI) és testmagassági adatok alapján. Azt találták, hogy az így kapott metabolikus élelmiszerhulladék index összesen globálisan 140,7 gigatonna élelmiszerhulladékot jelez, ez 140 milliárd tonnának felel meg. A szégyensort Európa és Észak-Amerika vezeti Óceániával kiegészítve.

Ez a mérőszám azért is fontos, mert nem csak a valóban kialakult élelmiszerhulladékot számolja (ez egyébként 1,3 milliárd tonna jelenleg évente, globálisan), hanem azt is, hogy a szükségeshez képest mennyivel fogyasztunk többet. Ha az elhízás globális problémáját sikerülne visszaszorítani, az a bolygónknak is kifejezetten jót tenne.

Ezeket olvastad már?: