Ettől lesz jó az igazi magyar fehér KENYÉR - egy pékmesterrel beszélgettünk

Mi, magyarok a legtöbben egyetértünk abban, hogy a frissen sült kenyér illatánál kevés jobb dolog létezik. De mitől lesz igazán finom, belül puha, kívül pedig ropogós héjú?

Fajtától függetlenül a kenyerekről általánosságban elmondható, hogy a minőségük javarészt a liszttől és a kovásztól függ – és persze a pék odafigyelésétől, tudásától. Bekk Péterpékmester mesélt arról, mi a titka az igazán finom kenyérnek.

Kenyér, amiben a pék lelke is benne van

Mitől jó egy kenyér?

Jó minőségű liszt nélkül nincs jó kenyér sem. Sok helyen adnak a liszthez az Unió által szabályozott lisztjavítót, jellemzően E300-at, ami valójában aszkorbinsav. Ez növeli a liszt, pontosabban a kenyér eltarthatóságát, azonban innentől kezdve már nem használható az „E-mentes” jelző a kenyérre, amit a NÉBIH szigorúan ellenőriz.

De a jó liszt önmagában nem elég: a pékmester szerint fontos, hogy jól szellőző, de naptól védett helyen tárolják, és átszitálják, hogy oxigénnel keveredhessen, ami segíti az érési folyamatokat. Ahol a liszt átszitálása kimarad a folyamatból, és hatalmas zsákokban egymás hegyén-hátán tárolják a lisztet, a kovász sem lesz megfelelő minőségű, és persze a végeredmény, a kenyér sem.

A liszt mellett a kovász az, ami javarészt eldönti, milyen lesz a kenyér. Kétféle kovász létezik, a hagyományos, valamint a vadkovász, és ismert a kevésbé jól hangzó, kovászpótló-szeres kenyér is, ami paszta, por vagy folyékony ipari kovász formájában kerül a kenyérbe. De amíg a hagyományos kovász éréséhez minimum 12 órára van szükség, addig a kovászpótlékkal ez a folyamat 2-3 órára rövidülhet - az így készült kenyértől csodát és különleges gasztro élményt ne várj!

Gyönyörű kenyértészta

Kemencében sült házikenyér

Jól ki kell dolgozni, dagasztani a tésztát, és csak akkor tegyük a sütőbe vagy a kemencébe, ha a szakajtóban megkelt. Vigyázzunk, hogy  túl se kelesszük, mert akkor nem lesz magas a ...

Az sem mindegy, hogy kenyérsütő kemencében vagy az otthoni sütőnkhöz hasonló elven működő, de természetesen jóval nagyobb sütőben történik-e a sütés. A kenyérsütő kemencében a tészta közvetlenül érintkezik a sütőlapokkal, ami a héjképződés szempontjából előnyös, és ropogós héjat eredményez. További előnye a kemencének, hogy a gőzzel telített légtérben a gőz a tésztára csapódva nem engedi kirepedni a kenyér héjat: így széndioxid nem szabadul ki a kenyérből, ezáltal nem reped ki, nagyobb lesz a térfogata. Bekk Péter szerint a liszt, a kovász és a technika mellett van még egy kihagyhatatlan és lényeges "összetevő":

„Fontos, hogy a kenyeret készítő szeresse a mesterségét. Anélkül nem lesz jó a kenyér. Kissé talán közhelyes, de a kenyérnek valóban van lelke!”

Nem minden nap látunk ilyen kenyeret a helyi közértben

Vadkovász: vissza a gyökerekhez

A vadkovász a leghosszadalmasabb, 8 napos érlelést, ezáltal jóval több energiát, odafigyelést igényel. Az így készült kenyér tésztája szép, nagy lyukacsos, a kenyér bele puha, és a héja roppanós. A vadkovász csupán lisztet, valamint vizet tartalmaz, amit a levegőben található élesztőgombák erjesztenek, miközben minden egyes nap egy rész lisztet és egy rész vizet adnak hozzá.A pékmester kiemelte, fontos, hogy a vadkovász készítése közben egy nap se maradjon ki, máskülönben megsavanyodik.

Ha azt gondoltad, a kovászolás ennyiből áll, tévedsz! A hagyományos és a vadkovászra is igaz, hogy szabályozott hőmérséklet és megfelelő páratartalom szükséges ahhoz, hogy jó minőségű kovászt kapjunk:

„Nem mindegy, hogy milyen a helyiség páratartalma és a hőmérséklete, ugyanis 40 fok felett az élesztőgombák elpusztulnak. És persze a víz minősége is nagyon sokat nyom a latba. Ha régi a vízhálózat, ha túl klóros a víz, az sokat ronthat a végeredményen, így érdemes vízszűrőt használni, ami megszűri a klórt, a rozsdát és a vízben található különböző ásványi anyagokat.”

Erjed a kovász

Miben változott az utóbbi években a kenyérkészítés?

Az utóbbi években a kenyerek kisebbek lettek, és tény, az ízük és a minőségük is ezerféle. Sőt, még két fehér kenyér között is hatalmas lehet a különbség, a szupermarketekben kapható kenyerek pedig fényév távolságra kerültek azoktól a kenyerektől, amiket nagyanyáink ismertek:

„Anno, a régi kenyereknek tömege nagyobb volt, így tovább kellett sütni őket, és vastagabb lett a héjuk is, ennek köszönhetően a bélzet nem tudott kiszáradni. A mostani kenyereknél a vékony héj is hozzájárul a kiszikkadáshoz, ráadásul, ha nincs a tésztában elegendő mennyiségű víz, a tészta sűrűbb, keményebb, a kenyér térfogata pedig kisebb lesz. Mivel sok helyen már gépek végzik a kenyérkészítést, már nincs meg az a lehetőség, mint régen, hogy víz hozzáadásával fellazítsák a tésztát, azaz korrigálják az arányokat.”

Bekk Péter szerint hiába időigényes, mégis egyre többen kezdenek visszatérni a vadkovászhoz, vagyis kezd visszatérni a hagyományos kenyérkelesztés. Az ok pedig egyszerű: szívesebben eszünk olyan kenyeret, ami nem morzsálódik, a belseje puha, a héja pedig ropogós. A vadkovász kenyeret nem lehet géppel készíteni, ami nyilván az árkülönbségben is meglátszódik.

Sütés előtt

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

Hirdetés

Receptverseny

MUM, de jó! Bosch Ünnepváró Receptverseny indul

Van egy ünnepi recepted, aminek az elkészítéséhez több konyhai eszközt is használsz? Minél izgalmasabb a folyamata, annál nagyobb az esélyed, hogy nyerj egy Bosch konyhai robotgépet a most induló receptversenyünkön, görgess, és nézd meg a részleteket!

Legújabb receptek

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...